Lesz valaha belőlem normális ember ilyen gyerekkoral?

Kérdető csodákra képes a környezetveláltozás tehát költözés, és a kapcsolat megszakítás (kivéve anyukáddal).

4. Gondoltál már arra hogy azért nyomnak el a párkapcsolataidban mert akaratlanul is de te magad olyan partnert választasz aki egyáltalán nem való hozzád? Ez a gyermekkori minta miatt lehet. Megszoktad hogy egy határozott ember mindig megmondja mit csinálj viszont pont nem ilyen ember kellene melléd hanem olyan aki bárorít. Vedd észre a többieket is

22 köszi, hogy gondoltál rám! Épp most egy olyan férfival ismerkedem, aki szóban nagyon kedves (még nem találkoztunk). Szinte akaratom ellenére van az egész, valahogy gyanús, nem hiszek neki stb. Pedig ha tényleg olyan kedves, mint amillyen mutatkozik, akkor jó lenne vele élni. De félek, hogy nem tudnék akkor sem mit kezdeni vele.

Kérdező, megértem, gyerekkel kapcsolatban dettó így érzek.

Az csak rajtad áll.

Ez semmi az enyémhez képest. Bár lehet pont azért vagyok ennyire egészséges, mert a sok kín és elhagyatottság rákényszerített, hogy tudatosan foglalkozzak a személyiségemmel.

Nekem olyan.... húú mennyi is..., 12 évembe került mire teljesen jól lettem. De a teljesent azt úgy értsd, hogy jobban vagyok, mint egy átlagos ember.., sokkal jobban. Nem érzem, hogy bármennyire is hatna rám a brutális terror, a semmibe vevés, a lelki és testi bántalmazás, az hogy ping pongoztak velem, csak hogy ne legyek sehol, az hogy igazából egész életem arról szólt gyerekként, hogy érezhem magam rosszul és hulladéknak, hogy a lélegzésért is járt a szídás és a verés. Komolyan., ahogy ezeket írom, semmi rossz érzésem nincs. Még csak nem is neheztelek rájuk, sőt sajnálom őket. Nekem mind a hatan ezt csinálták. Két brutálisa elvakult, végtelen szigorú önmagukat kereszténynek csúfoló nagyszülő, egy végtelenül hideg, bántalmazó anya, egy még brutálisabban semleges, a terror szinonímájaként előhozható apa, aki mellesleg nagyon erősen pszichooata, és persze a másik nagyszükők, akibők az egyik alkoholista, ő még nem is vészes, míg a másik egész életében mindent és mindenkit utált, nagyon sajátosan, károsan látta a világot, és ha beszélt, akkor tudhattad, hogy valakit szíd, vagy téged szíd másnak.

Őszintén végtelenül sajnálom mindent. Borzalmas életük volt és lehetett ha ennyire beteg, egészségtelen emberek lettek, akik olyan gonoszságokra voltak képesek, hogy még te se tudod elképzelni..., a saját gyerekükkel, unokájukkal.

12 évig napi 3-8 óra gondolkodás, elmélkedés, meditáció, gyakorlás, vizualizálás és igazából minden, ami a személyiségfejlesztésbe, a gondolatok, érzelmek, fikozódia, eszmék, stb fejlesztésébe beletartozik, és voálá.., egy végtelenül depressziós, gyülölettel, haraggal teli idegbeteg emberből egy teljesen nyugodt, szerető, egészséges, jókedélyű ember lett, akinek többé nincsenek rémálmai. Komolyan.., évek óta nem volt olyan, hogy felkelek és azt mondom, basszus ez az álom de rossz volt. Nincs feldolgozatlan sötétség már...

Míg régen az volt a ritka, amikor nem kelek fel sírva, vagy pánikkal, vagy depresszióval, vagy mindhárom.

Szóval bőőőven van kiút.

Kezdetnek olvasd el birtalan balázstól a sorskönyv nélkül című könyvet. Ez abban is segíteni fog, hogyan találj megfelelő pszichológust, aki valóban segíteni fog. Aki nem hívja gyógyszernek a pszichiáttiai mérgeket, és aki konkrétan segíteni fog, veled együtt dolgozni, nem csak ül és mond valami baromságot a mérhetetlen egója és nulla tudása mögül.