Lesz valaha belőlem normális ember ilyen gyerekkoral?

Ha igazán akarod és teszel is érte, belőled is normális ember, szülő válhat! Azért egy családállításra még elmennék, ha kimaradt eddig. De persze, hogyan osszam én az észt az alábbiakkal a hátam mögött?! :)

Az én életem: szüleim sokáig próbálkoztak összehozni egy gyereket, de mivel igazi kapcsolódás sosem volt közöttük, csak kényszer, így az egész közeg, amibe végülis nagy nehezen, utolsó kapcsolati mentsvárként sikerült beleszületnem, mérgező volt. Folyamatos lelki terror, időnként testivel vegyítve a két fél között, a felesleges feszültség olykor rajtam levezetése, máskor érzelmi zsarolás az alábbi mondat formájában: "öngyilkos leszek, nem érdekelsz te sem". Közben apai részről végtelen szabadság (ivás utáni le sem szarom állapot), anyairól mérhetetlen féltés (csak a gyereket el ne veszítsem, mert annyi az életemnek) és emiatt a tér beszűkülése. Vélhetően a fentieknek köszönhetően kialakult először a hipochondria, majd az állandó szorongás, aztán a pánikrohamok és mostanság szűkül be a tér, lassan már kimozdulni sem merek a lakásból, pedig igen aktívnak mondhattam magam még a közelmúltban. A kapcsolataim minősíthetetlenek, minden szarba belemegyek, nem tudok nemet mondani, meghunyászkodok, félek a konfliktusoktól. Barátaim értelemszerűen nincsenek, hát ki vágyna egy ilyen emberre, ha a Szülei tudtak?! A Szülőkkel azóta igyekeztem ezeket megbeszélni felnőtt, tiszta fejjel, amiből hosszas viták, ajtócsapkodások, "persze, hogy megint minden az én hibám" vagdalózások lettek, de talán ez rendeződni látszik, ahogy öregszenek és kezdenek rájönni az élet valódi értelmére. Rendes emberek, szeretem őket mindezektől függetlenül, hiányoznának, ha nem lennének, de ha én sem lennék, úgy érzem, mindenkinek könnyebb lenne.

Hogy mi a kiút? Fogalmam sincs, teljesen őszintén mondom. Pszichológus, önismereti tréning, újratervezés eddig nem segített. Elfogytam, kezdek megsemmisülni és ezt az emberek is érzik, így menekülnek szinte előlem, ami szintén nem segít. Végtelenített szarcunami. :)

(F)

Juj, csak családállítást ne, ne, ne és ne! Jah, és mondtam már, hogy NE?

Én is voltam kétszer, nem hatott semmit, aztán mikor kérdeztem az állítótól valamit akkor olyan marhaságot mondott, amin teljesen kibuktam, a mai napig nem tudok túllépni: szerinte az a lényeg, hogy anyám megszült, minden más másodlagos... Bántalmazott gyerek voltam, csak mondom. Tipikus szülőket mentegető, az áldozatot pesig kussoltató módszer.