Engednéd a lányodat Franciaországba egyetemre?

Én lennék, aki írta, hogyha menni akar, nincs mit tenni.

Kedves Anyuka!

Leírom a saját sztorim. Én pedagógusnak készültem, és anno én is irtózatos hebrencs és szétszórt voltam. Aztán jött az egyetem és rákényszerített, hogy felnőjek. Rájöttem: felelősséggel tartozom a tanulmányaimért és majd a gyerekekért, akiket tanítani fogok. Hidd el, hamar felnő ilyenkor az ember lánya. Senki nem könyörög, hogy tanulj, ha megbuksz, akkor ennyi volt, mehetsz, amerre látsz. Ezt csak fokozza, hogyha valaki külföldön tanul. Ott még inkább rákényszerül.

Az anyagiak... Szerintem, kérd meg, hogy vállaljon munkát, így alkalomadtán délután, nyáron rendszeresen. Ez is sokat tud segíteni. Kevés pénz, de több, mint a semmi.

Akár az is lehet, hogy először csinál egy-két nyelvvvizsgát itthon, elmegy dolgozni, mellette estin tanulhat. Így össze tud szedni valamicskét, ami később jól jöhet, de a tanulásból sem esik ki.

Ha valóban olyan okos, hogy a magyar egyetemek nem elég jók neki, akkor elengedném. Engem 14 évesen elengedtek otthonról a szüleim, igaz, nem külföldre, mert mindenki azt mondta, hogy kiemelkedően tehetséges vagyok. Nagyon hálás vagyok nekik ezért, nem is tudom elképzelni, mit élhettek át. De én is pályáztam ösztöndíjat, ami segített az anyagiakban.

Viszont azt nem hagynám, hogy ösztöndíj nélkül menjen és csak költse a pénzem. Ha tényleg jó, akkor meg tud pályázni valamit, ami segít anyagilag. Vagy azt mondanám, hogy dolgozzon itthon érettségi után egy évet, én eltartom, azt a pénzt meg tegye félre és abból menjen ki.

Ha viszont igazából bőven elég lenne neki egy magyar egyetem, akkor nem engedném el. Azaz nem fizetném neki, mert nem érné meg és neki sem feltétlen tenne jót. De ezt te tudod, mennyire jó. Próbáld meg elfogulatlanul értékelni a teljesítményét és szerintem az alapján dönts. Ha kiemelkedő tehetség, akkor viszont ne fogd vissza :)