Kicsit depressziósnak érzem magam az apám miatt, szerintetek mit tegyek? Most miden olyan reménytlen és kilátástalan.

Elég összetett problémám van. Az utóbbi 2-3 napban nagyon furcsa érzés kerített hatalmába, mellkasi szorítás, furcsa alhasi fájdalom, "gombóc a torokban" érzés, depressziós hangulat (kilátástalannak érzem az életemet, csak a negatívumokkal foglalkozok, pesszimista vagyok az élet minden területén).

Egy év alatt elveszítettem a mamámat és az édesanyámat és most az alkoholista apámmal élek egy fedél alatt, aki egy ideg beteg, agresszív ostoba ember (még érettségije sincs) és az a mániája, hogy engem megalázzon, megbántson (egészen addig míg sírva nem fakadok) és szeretné elhitetni velem, hogy ostoba vagyok (pedig egyetemre járok), de őt ez egy cseppet sem érdekli, azt szeretné elérni, hogy az önbizalmam a 0-t súrolja.

Folyamatosan trágárságokat mond, nem lehet vele értelmesen semmiről sem beszélni mert mindig az lesz a vége, hogy egy hülye vagyok, ráadásul előszeretettel sértegeti a halott anyámat (ilyeneket mondd rá, mint például "szar alak").

Egy olyan egyetemen és szakon tanulok amit nem szeretek, kín szenvedés nap mint nap bejárni, és ez a félévi vizsgáim eredményin is meglátszik.

Legszívesebben konduktor vagy közgazdász lennék, de félek belevágni, félek a csalódástól, visszautasítástól.

Szerintetek érdemes lenne belevágni az ismeretlenbe a jobb élet reményében, vagy inkább tanuljak egy olyan szakon amit gyűlölök, éljek együtt az alkoholista apámmal és legyen minden napon egy gyötrelmes, szenvedéssel teli nap?

Illetve szerintetek mi lehet a bajom, minek a tünetei lehetnek a fent felsoroltak?