Miért nem tudom visszafogni magam ha nem ér haza? Foly. Lennt!

Az a baj, hogy te csak az érem egyik oldala vagy. Ha csak TE keresed a kompromisszumot és a megoldást, akkor a kapcsolat halálra van ítélve amúgy is, mert így csak a veszekedés lesz mindig, amiből egy idő után mindkettőtöknek elege lesz.

Tudom, hogy közhely, de le kell ülni és megbeszélni a problémáidat a férjeddel. Ha még beszélni sem hajlandó ezekről a dolgokról vagy nem hajlandó változtatni (természetesen neked is vissza kell fogni magad, hogy jó legyen otthon is lenni), akkor nincs nagyon más megoldás. Lehet húzni, halasztani a válást, de úgyis ez lesz a vége.

Szeretettel es nyugalommal lehet megoldani a problemakat es nem orditozassal es goromban!

Egy hazassagon belul is van, ami megengedett, s van ami mar nem turheto el.

Egyet megkell jegyezni, hogy nem vagyunk egymas tulajdona, csak partnerek vagyunk, s errol ugyan papirunk is van.

A osszekoltozes utan jon a nehezebb idoszak, az osszeszokas, amikor megismerjuk egymas "igazi" enjet, vagy tulajdonsagait, s ilyenkor kell odafigyelni, es merlegelni, hogy: ezt a tulajdonsagat, szokasat eltudom viselni, vagy nem?

Ez nagyon fontos, mivel az anyakonyvvezetonel 1 eletre kotottuk a szerzodest!

Ezt a problemat Neked kell megoldani. Gondolkozz el, hogy

igazabol mi is a problema Nalatok, s azon, hogy ez megoldhato, vagy nem?

De ne uvoltozessel, mert az nem vezet sehova, esetleg depresszios leszel a vegen.

Viszont En szemely szerint nem engedtem meg a paromnak, hogy korlatozzon, mivel ezt O is elvezte volna, de egyszeruen "leszoktattam" errol a szokasarol!

Csak nyugodtan es okosan, s amikor kiabalsz, akkor ne a kisbaba elott, mivel lelki beteg lesz!!!

Az írásodban benne van, hogy magadról milyen képet alkottál. Ezért a képért, ezért a megjelenésért TE VAGY FELELŐS. A férjed meg az ő hozzáállásáért.

Igazából sok lehetőséged nincs: előbb vagy utóbb, de vissza kell hogy vegyél a "nagyszájúságodból", és emberi keretek között legyen meg a párbeszéd köztetek. Az ő oldalán is kell a változtatás, amiben Te besegíthetsz neki azzal, hogy elmondod neki, hogy az, amit csinál, egy más ember szemszögéből milyen. Nyugodtan, hideg fejjel - ilyen helyzetben az embernek nincs vesztenivalója. Csak nyerhetsz, tényleg!!! Gondold csak át.

Aztán ha így "normális keretek" közt sem hajlandó belátni dolgokat, és megoldásokat találni, akkor kellene elindulni más irányba.

Én hiszek abban, hogy az ember képes (idővel pedig kénytelen) belátni dolgokat. Segíts ebben neki, és kérd az ő segítségét is.

Nem problémák vannak az ÉLETBEN, hanem FELADATOK. És azoknak MEGOLDÁSA van. Legyen ezen a hangsúly.

Hajrá Nektek!

Azért nem tudod visszafogni magad, mert igazad van.

Felháborító és önző a férjed viselkedése, ráadásul mi az, hogy ő kikapcsolódhat, Te meg nem?! A férfi megérdemli, a nő meg nem?

Nagy divat manapság ez a "sárkányozás", pedig a felháborodásod teljesen jogos. Nem Neked kell itt elhallgatni! Nehogymár! Inkább a fiatal APUKA szálljon magába... Én bizony felvetném a válást, ha így semmibe venne a "párom".

Hozzám beszélsz?

29 éves vagyok.

23.45

u.i. Erről is tanulmányt lehetne írni - hogy ha valaki nem azt mondja, hogy "tűrjél, nyugodj bele, hát igen, így működnek a dolgok, ez az élet rendje, a férfiak már csak ilyenek, stb." miért van az, hogy akkor azt tizenévesnek nézik?