Azok a nők, akik "háztartásbeliek", soha nem gondolnak arra, hogy a férj egyszer ott hagyja őt (vagy őket a gyerekkel), esetleg elveszti az állását, megrokkan, ne adj' isten meghal?

"Vigyázzatok, mert a végén elolvadtok a nagy szeretetben és cukormázas lesz a gyerek is."

He-he! Savanyú a szőlő? ;) Bocs, de vannak boldog emberek, akik ebben a búvalbélelt országban merik ezt vállalni!

tegnap 8:37

"...Remélem tisztában vagy vele, hogy 17 év munkaviszonnyal nem fogsz olyan hűdesok nyugdíjat kapni. Akkor sem, ha 1 év alatt 7 millát kerestél..."

Mint leírtam, egyáltalán nem érdekel, mennyi nyugdíjat kapok, kapok-e egyáltalán, mert van egy olyan lakásom, amit kiadhatok albérletbe, vagy életjáradékért eladhatok...

tegnap 08:28

"...Szerintem a kérdező nem teljesen arra gondolt, aki milliomos és 17 évet még dolgozott is. Jó sok tud lenni a 17 év egy stressze munkahelyen.

Én olyanokról beszéltem, aki szül három gyereket, de mondjuk pl.? egy call-centert hagyott ott.

Én változatlanul azt mondom, hogy a bezártság nem tesz jót, még internettel és milliókkal a kezünkben sem. Esetleg ha van baráti társaság, akkor elmegy. De miről beszélgetünk, a gyereknevelés téma sem mehet folyamatosan egy társaságban, az is unalmas egy idő után.

100 ezer forintos internetes munkáról meg a legtöbb nő álmodozik, aki otthon akar dolgozni. Ez a része kevésbé hihető.

A mániás depresszió meg, hát szerintem a hajlam tőled jött. Bocs, de egészséges ember vágyik a mások társaságára, akár milyen szuper anya, és akármilyen gazdag..."

=============================

Kedves Hozzászóló!

Elég rosszindulatú vagy, de nem baj, engem nem tudsz megbántani, legfeljebb te szégyenkezhetsz magad miatt...

1.) Nem vagyok "bezárt", minden nap megyek emberek közé, vannak barátaink, és én vagyok a kivétel, aki SOHA nem témázott a gyerekek biliztetésén, nevelési problémáin, sem a főzésen... :-DDD

Ha ismernél, megtudhatnád, hogy velem akár a legújabb könyvekről, írókról, festőkről, művészeti stílusokról is tudnál beszélgetni. Érdekel a politika, filozófia, sőt a japán nyelvet is elkezdtem tanulni! (Nem is olyan nehéz.)

2.) Lehet, neked hihetetlen, de valóban internetes munkám van (weboldalakat és webáruházakat csinálok), és ez a 100-150ezer forint nem sok ezért a munkáért, de imádom csinálni...

3.) Mit szólsz : én NEM vagyok depressziós!... Bár lehetnék, mert állítólag manapság bárki lehet depressziós, sőt egyre többen szenvednek ebben a betegségben... Leírhatnám azt is neked, hogy sokféle depresszió létezik, de fölösleges, úgyis ezen is csak gonoszkodnál... A lányom sokkal érzékenyebb az átlagnál, talán az idegrendszere is érzékenyebb... Amúgy már szépen rendbejött a kapott gyógyszerektől. :-))

Ahogy elnézem, más gyerekeknek is vannak betegségei, még örülünk, hogy neki csak ennyi!

4.) A gyerekeim sincsenek a közösségtől elzárva azzal, hogy én itthon vagyok : jártak óvodába, mint a többiek, járnak iskolába is...

Csak éppen ők itthon ebédelnek és nem jártak soha napközibe! De attól még sok barátjuk van, gyakran jönnek hozzánk ők is... :-)))

...Azt viszont elismerem, hogy KÜLÖNBÖZŐEK VAGYUNK!!!

Vannak, akiket nem köt le sem a gyereke, sem a háztartása, szüksége van a munkahelyre, munkatársakra, a napi nyüzsgésre...

Az egyik nagyon kedves barátnőm például pár hónap után "gyes-beteg" lett, állandóan sírvafakadt, ingerült volt, nem érezte magát jól otthon, pedig imádta a kislányát, csak éppen nem tudott mit kezdeni vele...

Ő sokkal jobban érezte magát a munkahelyén, én is ezt tanácsoltam neki!!!

Emlékszem, milyen döbbenten nézte, hogy leülök a kislánya mellé és remekül játszunk együtt... Én meg mintha pont erre születtem volna : határtalan türelmem van a gyerekekhez, soha nem tudnám megunni és boldogan faragok velük együtt hűtősdobozból játszóházat, vagy lepedőkből sátrat a kertbe, vagy együtt izgultuk végig a Harry Potter regényeket! :)))

Szerencsére nem vagyunk egyformák : unalmas is lenne, ha mindenki ugyanolyan lenne! :-DD

20:03

"...A kérdező kommentje:

Nagyon kevés ember volt, aki a kérdésre válaszolt... Kedves 04:20-as, nem dicsekvésre voltam kíváncsi. De nem is arra, hogy aki megteheti, miért ne tegye..."

========================

Sajnálom, ha te ezt dicsekvésnek gondolod...

Pusztán azért voltam kénytelen leírni a körülményeinket, hogy megértessem : EGY BIZONYOS anyagi háttérrel nyugodtan lehet vállalni az otthon maradást!

Mert ha az én férjem is pl. átlagfizetést kapna, akkor nem is gondolhattunk volna arra, hogy lemondjunk az én fizetésemről!!!

Akkor is elég kockázatos lett volna itthon maradnom, ha nem lenne már most biztosítva (egy kiadható/eladható lakással) a nyugdíjas korom anyagi háttere...

Tehát igyekeztem körülírni : csak az vállalkozzon arra, hogy otthon marad a gyerekekkel, akinek erre biztos háttere van és ez akkor is biztosítható, ha netán a férjjel valami történik!

NEM DICSEKVÉS, hanem a szükséges információ annak, aki netán szeretné így tervezni az életét.

Nekem (kivételes szerencsének köszönhetően) akkor sem borulna az életem, ha a férjem nem adna a gyerekekre holnaptól semmi pénzt, mert van saját vagyonom is.

Egyetértek azokkal, akik hallgatnak az anyai tanácsra : "soha ne legyél kiszolgáltatva senkinek!"...

Persze, azt sem szabad elfelejteni, hogy manapság a munkahelyek is bármikor megszűnhetnek, bármikor bárkit kirúghatnak, még egy 3 gyermekes anyukát is...

Jó lenne okosnak lenni, de nem tudunk úgysem "receptet" kitalálni, hogyan csináljuk a legjobban a munkát is, háztartást is, családot is...

Arra válaszona valaki, hogy, hogy lehet erre a kérdésre úgy válaszolni, hogy ne legyen belőle vita, de mégis elfogadják a másik véleményét?

1. Ha valaki leírja, hogy azért marad otthon, mert megteheti - leharapják a fejét, hogy dicsekszik

2. Ha azt írja, hogy azért marad otthon, mert bízik a férjében, és nem fél a jövőtől - naiv, ostoba, majd ráfázik hozzászólásokat kap

Tehát, magyarul ide csak az írhat, aki dolgozik, és mélyen elítéli azt, aki otthon marad? Semmi gond, csak akkor jelezni kéne a kérdés feltevésekor, hogy milyen válaszokat várnak ide.

Számomra nagyon meglepő, hogy minden kérdésnél azt tapasztalom, hogy az emberek képtelenek elfogadni, hogy nem mindenkinek az a véleménye mint neki. Ráadásul tetézi azzal, hogy köpköd arra, aki boldog, és esetleg még jól is él, és ezt le meri írni.

"anyukám most 62 éves,és havi 27 ezer forintot kap.ketten tartjuk el a hugommal,pedig nekünk is családunk van,és nem nagyon vagyunk elengedve..szerintem ez anyámnak természetes,mert a köszönöm sem nagyon hagyja el a száját...

"

Hát igen, egy háztartásbelivel ez a legrosszabb, ami történhet, hogy még a gyerekei is elítélik.

Szegény anyukád!

"Lehet, neked hihetetlen, de valóban internetes munkám van (weboldalakat és webáruházakat csinálok), és ez a 100-150ezer forint nem sok ezért a munkáért, de imádom csinálni... "

Nem nekem hihetetlne, hanem szerintem a gyed/gyes-en levő nőknek, akik gyerek mellett még szeretnének valamit csinálni.

Az összes internetes hirdetés csalás.

És ha van vki aki rosszindulatú, az a férjed, aki ha jól értettem csak pénzt ad, mert a gyereketek mániás depressziós lett, és nem bírta idegekkel, így naponta hazamegy, aztán ki tudja hová, hogy kipihenje magát.

Aki meg be van zárva a lakásába vagy szándékosan bezárja magát nem egészséges lelkületű ember, akármit tanul.