Szoktatok szomszéddal haverkodni társasházban vagy kertes házas területen? Miért?

Én panelban lakok. Van olyan lakó aki nem is köszön nekem, így már én se köszönök nekik. Nem töröm magam :). Laknak idősek is a lépcsőházban. Az egyiknek rendszeresen segítek bevásárolni, meg ilyeneket. (cukros és már beteg) Régen is jóban voltam velük így nagyon szívesen segítek ha kér valamit. A többi időssel is köszönő viszonyban vagyok, de nem kérnek meg ilyenekre csak az egyik néni szemetét szoktam levinni még. A többségükkel jóban vagyok/vagyunk. Az alattunk lévő szomszéd fel is szokott járni hozzánk. Igaz én nem sűrűn járkálok be inkább anya (meg a kiskutyám mikor becsábítják a gyerekek). Meg a mellettünk lévő szomszéddal nagyon jó a viszonyom mert barátnőm de a nagyiával is jóba vagyok meg segítek a nagyijának ha kell (barátnőm már egyetemre jár szóval évközben nem sokat van otthon). Nem rég költözött új szomszéd is a lépcsőházba velük is jóba vagyok (igaz ők fiatalok)

16/l

Huh... Mindenhol más a helyzet.

Az én lakásom egy 2 emeletes sok lakásos társasházban van, ahol tanítok is, mint magántanár, sok gyerek jár hozzám a házból, így elég jó viszony alakult ki, szülőkkel is, ha kell egy könyv, nyugodtan feljönnek hozzám, a szülők velem beszélik meg a nyűgjeiket a gyerekekkel kapcsolatban. Szóval itt elég közvetlen a dolog.

A páromnak egy tíz emeletes panelban van lakása, csak lifttel közlekedünk. Alig ismerem a lakókat, a szomszédok bezárkóznak, eddig egy emeletszomszéddal beszéltem a liftben, de nem volt túl közlékeny. A felettünk lakók állandóan beterítik szeméttel az erkélyünket, így érthetően nincs túl jó viszony velük...

Az egész lépcsőház zárkózott, az idősek vissza sem köszönnek, morognak a bajszuk alatt, a lift állandóan tele van szeméttel, büdös, a kutyák telepisilik, mert nem viszik le időben őket... Ha szólsz nekik, még ők vannak felháborodva. Nekünk is van kutyánk, de ő meg van nevelve, és időben levisszük...

Hát a panel az ilyen kb...

Anyósoméknál kertes ház van, oldalsó kertkapuval, a szomszédok simán átjárnak, és ők is átmennek. Ha elutaznak vhova kölcsönösen etetik egymás állatait, figyelik a házat, nincs-e betolakodó...

Az én családom is egy nagy régi 4 lakásos társasházban lakik, van kertünk is, itt is elég jó a viszony, átjárnak ált. hozzánk.

Kb ennyit tudok erről mondani :)

Én panelben lakom, és köszönésen-a házat/környéket érintő dolgokról beszélünk, aztán ennyi. Vhogy nem kovácsolódott össze olyan igazi közösség, és én is kicsit visszahúzódó vagyok. Meg az is beletartozik, hogy korombeli egyáltalán nem is lakik a lakásban, szinte csak idősebbek meg anyukám korúak... aki meg fiatalabb, az meg szinte mindig rohan, így alig látom egyáltalán. Meg hát vannak olyanok is, akik nem szimpatikusak (szombat hajnalban full blaszton menő diszkózene meg mulatós, ordinálás stb). Azóta az egyik szomszéddal többet beszélünk, amióta kiadtunk a fiának egy lakást...

Ja, meg elég gyakran változik a társaság is... alig hogy megszokom vkit, jön helyette vki más :D. Az egyik családdal jóban voltunk régebben, de elmentek ők is...

21/l

az előző panelban, ahol laktam, a szomszéd lány volt a legjobb barátnőm.

a mostani helyen (szintén panel) lakik fölöttem egy nagyon rendes csaj, heti 2x biztosan átmegyünk egymáshoz, dumálunk komoly dolgokról, segítünk egymásnak, ahol tudunk. szokott vigyázni a tengericucimra ha elutazok, stb :D

simán adnék neki kulcsot is a lakáshoz, mert nagyon megbízom benne.

a velem szemben lévő idős házaspárnál aranyosabb embereket sztem semmi nem überelheti. a néni meg a bácsi olyan kedvesek velem, mintha a nagyszüleim lennének.

hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen jó házban lakom.

sosincs balhé, zaj, szemétkedés. jó környéken lakom :D

Panelban élünk, nem valami jó a lakóközösség. Itt nem vagyok baráti viszonyban senkivel. Sok a pletykás és a rosszindulatú, főleg idősebbek, akik már 30 éve itt laknak. Van, aki köszönni sem képes, és rám is mondott már csúnyát az egyik nő. Szerencsére tervezzük a költözést, és hátha a következő házban jobb lesz a hangulat.

A régi albérletünkben normálisabb emberek éltek, mindenki köszönt, ha ráköszöntem és nem undorral mért végig, mint itt. Ott volt egy-két szomszéd, akivel hosszabban elbeszélgettem.