Felnőtt korban már nem lehet baratnőket szerezni?
Akik voltak elmaradtak, máshova költöztek munka miatt vagy máshova mentek férjhez. Jo lenne a mindennapok során itt helyben egy barátnő beszélgetni megosztani ami bànt stb , persze kölcsönös alapon. De ahogy nyitni próbálok olyan elutasítóak velem sokan, pedig kedves vagyok.
Nemtudom mindenkinek unszimpi lennék?? Vagy mindnekinek maradtak a “régi “ barátnői , csak nekem nem?
Nem tudom hány éves vagy, én 24, de nekem sincs meg egyetlen régi barátnőm sem. Bár ebben benne van az is, hogy 120 kmre költöztem középsuli után. De bevallom őszintén, nem is hiányoznak.
A munkahelyemen vannak "barátaim" akikkel nagyon jól érzem magam, de mindegyikükkel csak a munkahelyen találkozunk, munkán kívül soha. Csak messengeren beszélgetünk pár mondatot/képeket küldözgetünk.
Munkahelyen én vagyok a legfiatalabb és azért 25-30 évvel idősebbekkel nem igazán van közös téma.
Barátférfi nem játszik köszönöm.
50 év felett még nehezebb barátot találni. Mindenki hajtja a maga életét,bizalmatlan,körülményes,gondterhelt. Mindenkinek van valami kifogása.Mindamellet, hogy többségük ugyanúgy magányos,mint én.
Akik barátok voltak,más élethelyzetbe kerültek,nagyszülőség,válás,új munkahely vagy nincs munkahely,ilyesmi.
Nem tudom,mi lenne a megoldás,én is kereső vagyok.
Én inkább férfiakal vagyok jobban még barátszinten is,nőkel ritkábban többségük csak fúrni,lenézni és ki oktatni tud.
Ja és én nő vagyok
Van 1-2 barátnőm ők nem itélkezök stb.
A baratferfit sokan félre értik, gyerekkori jóbaràtom is férfi , sajnos a felesége nem nézte jó szemmel a sok “ barát barátnőjét “ így elmaradt a kapcsolat meg pár üzenet évente hogy boldog ujevet boldog szulinapot ….
Ez ilyen sajnos.
Én hasonlóan vagyok.
Bár nekem a gyerek(ek) után párológtak el, olyan is aki előbb lett anyuka mint én, és bár én kiálltam mellette akkor, ő viszont mellettem nem. 🤷♀️
Aztán lett egy új legjobb barátnőm. A kórházban találkoztunk. Életem legnagyobb csalódása volt egy barátban. Nagyon megviselt, iszonyat padlóra küldött.Ennek 3 éve, és képtelen vagyok, nem is akarok barátkozni.
Néha megpróbáltam, de mindig csalódás volt, így kb le is tettem róla.
Bár férjem inkább úgy jellemez mint egy rák. Hatalmas lépéssel nyítok aztán 2 vissza is lépek, bezárok és senkit nem engedek be. Lehet 🤷♀️
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!