Túl sokat várok el, és csak az újdonság varázsa hajt? Hülyeség lenne lelépnem? Szakítsunk?
Van egy párom, már egy éve az élettársam is. Négy éve vagyunk együtt. Már az összejövetelünk is viharos volt, ő eléggé sokat játszott, kockult, ami mára megváltozott. Mostmár sokkal társaságibb, mindenhol ott van, mindenhol ismerik. Az év végére szeretne egy önálló céget összehozni a haverjával. A kapcsolatunk picit laposnak mondható, bár mostanság vettem észre változást. Sokszor kiborítja, ha hisztizem, ilyenkor eljár a keze, mondván, hogy észhez akar téríteni. Március körül viszonyt folytatott az egyik csoporttárs nőjével, aminek egy részletét megtaláltam az msn beszélgetései között. Állítólag semmi több nem történt egy randin kívül, ami szerinte nem volt randi, csak kávéztak, és nőnapi bonbont kapott a csaj. Utána próbáltuk helyrehozni a kapcsolatunkat, én sokat változtam barátnőm szerint is. Én még mindig hiányolom a romantikát, és az érintéseket a kapcsolatunkból, ami nem napi szinten megy. Általában akkor érint meg, ha szeretkezünk, ami nagyon szenvedélyes tud lenni. Egyébként általában én bújok hozzá, ő tűri, ha jobb napjai vannak, akkor megölelget, de ez nem mindennapos. Ha nem vagyunk épp együtt, akkor gyakran van msn-en, és ott beszélgetünk. Hívni nem gyakran hív, általában én hívom, ha épp nem vagyunk együtt, és beszélgetni szeretnék. Példának okért, tegnap és azelőtt elég rossz kedve volt, mert nem vagyok túl jól, el van dugulva az orrom, és ő nem tudott aludni, mert a fürdőszobában fújtam az orrom, és arra felébredt, és fáradt volt másnap. Épp ezért elég rideg volt. Ma már másabb, ha épp nem a gépet bújja, akkor egész jókat nevetgélünk.
Igen ám, de pár hónapja van egy srác az életemben, akivel még soha nem találkoztam, csak interneten ismerem. Ő szinte soha nem keres, ritkán jön fel msn-re, de ha én keresem, akkor mindig itt van, és olyan jól elbeszélgetünk, mint eddig csak barátnőmmel tettem. Pár hete elmondtam neki, hogy beleszerettem, ő is belém, de a kapcsolatom korlátoz. Én nem tudom mit tegyek. Ez a srác mondta, hogy rá számíthatok, ha szakítanék párommal, de addig csak barátként tekint rám. Ettől függetlenül iszonyatosan jól elvagyunk, szinte mindenben egyezünk, egyformán vélekedünk dolgokról. Ő is sokat játszik, de amikor egyszer szó volt róla, hogy párom játszani akart, én filmet nézni vele, ezért felpofozott. Erre a srác mondta, hogy ő inkább filmet nézne, mert a játék nem olyan fontos.
Bizonytalan vagyok. Mert a páromat is szeretem, de ezt a másik srácot is. Viszont nem tudom, hogy a másik srác akkor is ilyen lenne, ha már szabad lennék? Mert számomra fontos, hogy naponta beszéljek a szeretett személlyel. Párommal is jól érzem magam, csak amikor szemétkedik, akkor általában én vagyok a célszemély, amivel nagyon meg tud bántani, és nem kér bocsánatot sem. A srácot tegnap óta nem tudtam elérni, ma írtam neki egy sms-t,hogy nagyon aggódom, és ha le is akar rázni legalább életjelet adjon, hogy jól van. Nem sokkal később felhívott, hogy ne haragudjak, de tegnap rossz napja volt, és a telefonját is a melóhelyén hagyta. Talán könnyebb lenne, ha találkoznék ezzel a sráccal, de ő az ország másik végén lakik, ott tanul, és mivel nyáron dolgozik, így csak szeptemberben tudunk találkozni, ha beindul neki a suli.
Én 21 vagyok, ők 22. Mi a véleményetek erről?
Annyit még hozzátennék, hogy párom elmondása szerint rájött, hogy nálam jobbat úgysem találna, és nem csalna meg. Viszont ő jobb szeret egymás mellett élni békében, mint együtt. Ezalatt azt érti, hogy nem gond, ha flörtölgetünk másokkal, ha nincs több belőle. Mert pl én is szexibbnek érzem magam, de egy pasi flörtöl velem, és attól boldogabb leszek, amitől ő is az lesz.
Szerinte ez azt jelenti, hogy külön is boldogok vagyunk, de amikor együtt vagyunk, akkor még boldogabbak. Az együttélés pedig azt, hogy ha külön vagyunk hiányzunk egymásnak, és akkor vagyunk boldogok, ha együtt vagyunk. Én erről nem tudom mit gondoljak.
Abban biztos vagyok, hogy nagyon hiányozna a párom, akárhányszor arra gondolok, hogy szakítunk sírok, de ez a srác is hiányzik, vágyom arra, hogy beszéljek vele. Nem tudom, hogy az lenne-e a legjobb döntés, ha elhagynám, és csak azért érzek így a srác iránt, mert elmúlt a kapcsolatunkból a pezsgés, amit pedig tudnánk javítani, bár párom ezt a kérésemet sem veszi túl komolyan.
Szerintetek mit tegyek? Ti mit tennétek?
1000 bocsi, hogy hosszú lett, de mindent tudnotok kell, hogy átlássátok a helyzetem. Őszinte válaszokat kérek, már az is megfordult a fejemben, hogy hülye vagyok.
Minél több véleményt írjatok légyszi!
eleve nem maradnék olyan emberrel aki kezet emel rám. És butus vagy ha te ezt hagyod, egyáltalán nem természetes dolog! Szerintem azért hiányozna a párod mert megszoktad. De attól még nem leszel boldog ebben a kapcsolatban. A helyedben megpróbálnám ezzel a sráccal.
Sok sikert!:)
„Sokszor kiborítja, ha hisztizem, ilyenkor eljár a keze, mondván, hogy észhez akar téríteni.”
„Ő is sokat játszik, de amikor egyszer szó volt róla, hogy párom játszani akart, én filmet nézni vele, ezért felpofozott.”
Mondanám hogy várd ki hogy alakulnak a dolgok, de az ilyen pofozkodós állatoknak nem biztos hogy esélyt kéne adni. Ha már most pofozkodik, mi lesz később?
Én a helyedben nem tűrném el a pofozkodást. A nevelésed a szüleid feladata volt, nem pedig az övé! Ilyen hülyeséget, hogy azért üt meg, hogy "észhez térj"... A helyedben én úgy észhez tértem volna, hogy felismertem volna mekkora egy bunkó, és 2 percen belül eltűntem volna a helyszínről!
Egyébként ezekre a számítógépes kockákra buksz? Mert azt mondod, hogy a másik fickó is szeret játszani.
Ha jobban belegondolok egyik sem jobb a másiknál. A verés viszont mindennéle alávalóbb dolog egy kapcsolatban, úgyhogy én nem is gondolkoznék sokat a szakításon.
Azzal konkrétan nincs gondom, hogy játszik, páromról eleinte nem tudtam, kezdetben zavart, mostmár megtanultam vele együtt élni, és a srác sem olyan megszállott játékos, csak nincsenek valódi barátai, mert ugyanolyan mint én, és nem sok mindenki érti meg.
Egyébként verés ritkán szokott lenni, mert meghúzom magam, de egy példa: tegnap előtt szerettem volna nyomkodni párom hátán a pattanásokat, mert elég sok van neki, és ő csúnyán szedi szét. Erre csak annyit mondott, ha most hozzám mersz érni, akkor annak nem lesz jó vége. Úgy gondolom, ezt is lehetett volna normálisabban mondani. Ha hozzáértem volna, akkor lett volna balhé, amik általában a verekedések lesznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!