Kinek van szinte már tökéletes házassága / kapcsolata? és az hogyan működik nálatok?

Nincs "szinte már tökéletes házasság" 30 év múlva sem!

De egyébként sokminden a feleségen, a családanyán múlik. Van, amit egyszerűen "be kell nyelni" a családi béke érdekében, és nem hisztizni rajta napokig. Gyakorló feleség vagyok, úgyhogy tudom :) Ezek apróságok, de engedni kell, kompromisszumokat keresni. Én nagyon makacs tudok lenni, de már beláttam minél jobban kötöm az ebet a karóhoz, annál nagyobbat durranhat a puskapor. Szóval inkább diplomácia, és"rendben , oké." De visszafelé is kell hogy működjön természetesen. Ez a lényeg.

Gyakorló feleség, adj nekem tippeket, hogyan kell pasit megtartani, hogy feleségül is vegyen meg gyereket akarjon később? anyukámat szoktam erről kérdezgetni, de egy idő után már önmagát ismétli:)

szerintem másoknak is hasznos lesz a válasz, írj, köszi:)

24 L

Én azt gondolom, hogy a boldogság titka mindig önmagadban van, ha te magad képtelen vagy boldog lenni, a házasságodban sem leszel. Boldoggá tenni senkit nem lehet, boldogtalanná viszont igen (ameddig tűri).

A jó kapcsolat és házasság titkát az elfogadásban látom. Nem tudsz (és akarni sem szabad) megváltoztatni senkit, ha el tudjátok fogadni egymást olyannak, amilyen, és szeretni egymást olyannak, amilyen ("de" és "ha" nélkül), akkor jó lesz a kapcsolat/házasság. Az elfogadáson nem "beletőrödést" értek, hanem toleranciát. Ha együtt vagy valakivel, de folyton panaszkodsz, hogy ilyen meg olyan, ezt nem csinálja, azt nem csinálja, nyaggatod a másikat - akkor egyszerűen nem illetek össze, kár eröltetni. Néma gyereknek anyja se érti a szavát, a problémákat el kell mondani, de ha elmondod, és a másik nem törődik vele, akkor fölösleges még 10-szer, 100-szor elmondani, akkor sem fog. Vagy elfogadod, hogy ez van, mert a kapcsolat még így is megfelel neked, vagy nem fogadod el, hanem keresel mást.

A harmadik titok - szerintem - a játszmamentes, nyilt beszéd. Nyílt lapokkal kell játszani, DE ehhez szükséges, hogy a másik is képes legyen erre.

Mikor veszik el a pasik a nőket? Amikor megvan bennük a szándék az elköteleződésre a nővel kapcsolatban. (Az emberek nagy többsége hajlandó elkötelezni magát, csak nem mindegy, kivel, tehát ha azt mondja, hogy "fiatal még a nősüléshez", az azt jelenti, hogy téges sose fog elvenni, de ha megtalálja a megfelelő nőt, őt azonnal.)

Én azt gondolom, hogy ha az emberek komolyan gondolják, akkor (bizonyos idő után*) kötelezzék el magukat, ha nem gondolják komolyan, akkor meg ne rabolják egymás idejét, adják meg a lehetőséget (főleg a férfiak a nőknek, mert - bár 40 évesen is lehet szülni - 30-on felül nehezebb egy nőnek párt találni, mint egy férfinak), hogy találjanak olyan párt, akivel egyeznek a céljaik (pl. házasság).

*A bizonyos idő természetesen tiniként és huszonévesen hosszabb, mint 30 körül vagy azon felül.

És, csajok, nagyon fontos, hogy ne maradjatok évekig meddő kapcsolatban, se szerelemből (mert szeretitek a pasit, de ő nem akar elvenni), se félelemből, hogy egyedül maradtok, se azért, mert hátha nem lesz jobb. Ha egy kapcsolat nem működik (márpedig ha te házasságot szeretnél, a pasi viszont nem, legalábbis veled nem, akkor a kapcsolat nem működik), akkor később sem fog, az idő pedig megy. Elfecsérelt évek.

Természetesen idő kell, míg megismeritek egymást, nem kell azonnal házasodni, én most a felesleges reménykedésről beszélek. Egyértelművé kell tenni a szándékot, és ha a pasinak más célja vannak (nem akarok nősülni), akkor be kell látni, hogy nem megy. Sok pasi van, aki az igazit keresi.

Jó kapcsolatban nincs veszekedés, nincs hangos szó. Egyszerűen nincs rá szükség.

A kompromisszum pedig közös akarat, nem az egyik fél egyoldalú vagy mindkét fél lemondása arról, amit szeretne.

Még egy nagyon fontos összetevője van a boldogságnak: az elégedettség. Ha tudsz elégedett lenné és örülni annak, amid van, elégedett és boldog leszel. Ha állandóan irreális, elérhetetlen célokat kergetsz (vagy csak vágyakozol, irigykedsz, de nem teszel semmit - ez még rosszabb), se elégedett, se boldog nem leszel soha.

A kapcsolat akkor működik, ha 2 egészséges személyiség alkotja. Komplexusokkal, önértékelési zavarokkal (az önbizalomhiány és a nagyképűség is az) nem fog működni. Tehát ami még nagyon fontos, a személyiségfejlesztés.

Én azt mondhatom, hogy a házasságunk tökéletes.16 éve vagyunk együtt, 17 éves korunk óta.Van egy gyönyörű 14 éves fiunk, házunk, biztos jövedelmünk, kocsink.De ez csak együtt sikerülhetett.A 0-ról kezdtük, apránként gyarapodtunk, és mindenben támogattuk egymást.Szerelmes vagyok ma is a férjembe, és érzem, hogy Ő is nagyon szeret.Havonta egy hétvége csak a miénk, ilyenkor elutazunk kettesben, és kizárjuk a külvilágot.

Viszont nem értem, ha a szex sem az igazi, sok a vita is köztetek stb, akkor miért kellett közös ház?Főleg ha hitel is van rajta!Soha nem tűrnék.Mi lesz később?Így fogod leélni az életedet?Vagy majd tartasz egy szeretőt, aki pótolja amit a párodtól nem kapsz meg?És a mindennapokban is szükség van kedvességre, figyelmességre.Nekem legalább is igen.

Nem, én nem élnék ilyen kapcsolatban, mint a tied.Amúgy arra is van mód, hogy a közös tulajdont megszüntessétek.

11:30-as vagyok.

Nekem előtte volt egy 4 éves kapcsolatom, vele nem igazán működtek a dolgok, de nagyon szerettem és el sem tudtam képzelni, hogy külön legyünk. Szenvedtünk egymás mellett. Így utólag annyira örülök, hogy megtettük, és szakítottunk. Ha nem tesszük meg, akkor most nem lennék ilyen boldog a párommal.