Sok szülő miért nem korlátozza, mennyit gépezhet/játszhat a gyereke?

Minden generációnak megvan a szokása, amit általában a szülők nem tudnak megérteni, elleneznek és még próbálnak tenni is ellene. Régen is ment a "bezzeg az én időmben".... "Semmi sem állandó, csak a változás maga."

Az én szüleim is megpróbálták a gépezésemet korlátok közé szorítani. Profitáltam ebből? Nem. Sőt. Állítom, hogy még veszítettem is. Mindig én voltam az első, akinek bejöttek szólni , hogy kapcsoljam ki a gépet. Másnap a suliban pedig fogalmam sem volt, hogy miről beszélnek, mert akkor már nem lehettem ott. A legjobb barátom szép lassan elkezdett távolodni tőlem, mivel kénytelen volt egy harmadik sráccal játszani állandóan. Egyszercsak azt vettem észre, hogy a beszélgetésekben már csak passzív félként veszek részt. Hiába mondtam ezt el a szüleimnek, ők is u.a. mondták, mint a kérdést feltevő. Miért nem korlátozza a többi szülő is a gyerekeit? Ez nekem nyilván nem segített akkor, eltávolodtam a régi barátaimtól, de legalább a szüleim szemszögéből "értelmes" dolgokat csinálhattam, igaz, egyedül.

Ez egyébként nem "számítógépesjáték-függőség". Ebben a korban meg pláne nem. Mikor nem tudod kontrollálni magad, az a függőség. Itt valószínűleg csak annyi az egész, hogy ez a közös téma, közös hobbi. Nálunk is volt több klikk, voltak akik egész nap fociztak, vagy járkáltak a városban és mi, akik gépeztünk és skypoltunk közben. Egyikőnk sem lett függő, még a legkockábbak sem, mert eljött az idő, mikor már más dolgok számítottak, más dolgok voltak a menők.

"nem bírnak ki egy fél napot sem az udvaron, mert az "unalmas""

Ezzel én is így voltam. Egyszerűen azért, mert tényleg unalmas. Kisgyerekként még lehet fogócskázni, bújócskázni, homokozni, Nerfezni, de kamaszként már tényleg nehéz kint meglenni. Van a foci és kész, de az is csak akkor az igazi, ha többen vannak. Kérdező, nem tudom, hogy játszottál-e már valaha mai számítógépes játékokkal, de hidd el, olyan adrenalin löketet kevés elérhető tevékenység tud kiváltani.

Mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy jónak látja, de fontos mérlegelni a helyzetet, mielőtt ördögnek kiáltjuk ki a gépet. Ha romlanak a jegyek, bezárkódik (a külvilág elől), vergődik, ha nem gépezhet, nem vevő semmi másra, akkor tényleg baj van, de önmagában a sok játék még nem feltétlenül káros, eltiltani a barátoktól viszont kifejezetten az. Szerintem a beszélgetésekből kiderül, hogy milyen hatással van rá, ennyire minden szülő ismeri a saját gyerekét.

Majd ha te is szülő leszel, rájössz arra, hogy elég nehéz a saját gyerekedtől tiltani valami olyat, amit szeret. Ha a gyerekét igazán szerető szülő vagy, akkor rájössz majd arra, hogy a gyerek nem egy mobiltelefon, ahol adott funkciót hol engedsz, hol tiltasz. A gyerek egy érző lény. És ha te vagy a szülő, és a gyerek a kötelességei (tanulás, szakkör, sport) után a szabadidejében szeretne valamit csinálni, akkor vagy számítógépezik például, de akár veled is tarthat sárkányt eregetni, vagy biciklin kirándulni, vagy fotós túrára menni a természetbe. De mindenképpen versenyképesebb, élménydúsabb programot kell kínálnod, mint a számítógépes játék.

Tehát a kérdés nem az, hogy hány órakor kell kitiltani a wifiről a gyereket. Hanem az, hogy képes vagy-e egy profi fejlesztőcsapat még profibb PC-s játékánál is jobb lehetőséget kínálni a gyereknek a szabadidő eltöltésére. Mert ha igen, akkor a gyerek téged fog választani.

De ha csak parancsolgatni, és tiltani szeretnél, de tartalmas elfoglaltságot nem kínálsz a számítógépezés helyett, akkor csak megútáltatod magad a gyerekkel, és ott fog unatkozni a szobájában a kikapcsolt számítógép mellett.

Szóval a gyereket nem korlátozni kell a gépezésben, hanem klasszabb közös programokat szervezni, és akkor a gyerek örömmel tart veled.

Mert nem tudatosak, nem tájékozottak és már őket beszippantotta az okos kütyük világa. Homokba dugják a fejüket vagy nincs energiájuk a szabályzásra.

Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy több káros hatása van az egyénre nézve, legfőképp 5 éves kor alatt.

Erről számtalan pszichológus írt már és számtalan kutatási eredmény készült. A fizikai egészségügyi hatása szintén tény, többek között elég egy gyermek szemorvost megkérdezni. :(

Nekem évek mentek el így. Nem voltam függő. Inkább választottam társaságot, de rendszeres volt, suli után gép fekvésig, hétvégén buli előtt, után gépezés amíg nincs suli. Ez alap.

És ez egészséges. Hatalmad kreativitást éltem ki, hatalmas skilleket halmoztam fel, aminek egy része az életre is sokat segített, reeeeeengeteg magas szintű élvezetet adott. Persze egy szerelmes csókhoz semmi sem fogható, de kellettek azok a hatalmas tömény, tiszta élvezet hullámok. Az angolomat is segítette a néha napi szintű beszélgetés angolul.

Szóval nekem jó volt. Így is úgy vagyok vele, hogy többet kellett volna játszak. Úgy érzem, kevesebb suli, több szerelem, barátok és gépezés kellett volna.