Sok szülő miért nem korlátozza, mennyit gépezhet/játszhat a gyereke?

Szerintem az is nagyban szerepet játszik, hogy régen ilyesmi nem volt, és nem is igazán ismertük a számítógép függőség fogalmát, emiatt fel sem merült a gondolat a szülőkben, hogy ennek lehet káros következménye is. Szóval egyszerű, kényelmes megoldásnak tűnt. Az is fokozhatja ezt, hogy egymás között is megosztanak ilyen praktikákat a szülők, hogy “kapcsold be a mesét neki tableten, akkor nem kell annyit szenvedni az etetésnél, öltözésnél”. Csak utána ez elképesztően természetessé válik, és az a gazdag ingeranyag mellett a természet unalmassá változik. Ami még aggasztó, hogy a fantáziaviláguk is szegényessé válik, mivel nem kell nekik elképzelni a könyvek, mesék, valós játékok egyes elemeit, hanem mindent készen kapnak. Ezért is nagyon fontos a meseolvasás kisgyerekeknél, például lefekvés előtt (meg persze így pozitívabb tartalmú álmaik is lesznek, plusz a szülővel való kapcsolatra is pozitívan hat).

A wifi kikapcsolását nem gondolom jó ötletnek, mert egyrészt az estek nagy részében dörzsöltebbek a gyerekek, és jobban értenek a szülőknél ehhez, szóval valamit ki fognak találni, hogy úgy tűnjön. Másrészt még inkább ellöki magától a szülő ezáltal a gyereket. Ahol ennyire sokat ül a számítógép, okostelefon stb előtt, és kevés a valós kapcsolata a szülővel a gyereknek, ott valami gond van és ez egy kvázi pótló kapcsolat, ami a valósat helyettesíti, ha ezt is el akarja venni a szülő, akkor ő mégnegatívabb lesz a gyerek szemében. Nem hinném, hogy helyrehozhatatlan ez, de meg kell beszélni a gyerekkel és következetesen alternatívákat és szabályokat kell lefektetni. Lehet ebből is lesznek gondok és viták, de a gyereknevelés senkinek sem megy akadályok nélkül, viszont a szülő nem engedheti teljesen szabadon a dolgokat, mert felelős a gyerekért.

A gyerek nem jobb vagy rosszabb, de a kint szaladgálás tud olyan készségeket fejleszteni, amit a bent üldögélés és olvasás nem. Kell,

hogy a gyereknek legyen lehetősége felfedezni a világot első kézből (pl. nyilván tök jó, ha könyvet olvas a lepkékről, de mennyivel jobb, ha elmennek vele a játszótérre a koszban matatni ahol ő maga is láthatja a lepkéket).

"nyilván tök jó, ha könyvet olvas a lepkékről, de mennyivel jobb, ha elmennek vele a játszótérre a koszban matatni ahol ő maga is láthatja a lepkéket"

Nem tudom, szerintem nem jobb. Más irányultság. Az, hogy valaki ész nélkül, üvöltve rohangál, nem tudom, mit fejleszt.

Jajj mar, en is gep elott ültem 12 eves korom ota, es kepzeld bas*ki, vannak barataim, kijartam ket szakot is egyetemen, es van ferjem, gyerekem. Le ne hidalj, mai napig szoktam jatszani. ;) Ahogy ferjem is. Vagy epp a testvereim.

Nyilvan az en gyerekemet sem ugy fogom nevelni, hogy ulhessen a gep elott egesz delutan mar 10 evesen, de ha 14 evesen le akar ulni par orat jatszani, szive joga, en nem fogom megtiltani neki, fokent, hogy a szulei is jatszani fognak.

Végén kiderül, hogy nem is kellett a gyerek nekik a gyereknek már. Csalódások pótlása se több.

Vagy másik nem érti sokan senki, hogyan fejlődik még a kamasz gyerekek. Nem lenne új dolog valaha az emberiség történetében.

Egyben nincs olyan, hogy videójáték függőség max szerencsejáték függőség videójátékban. Maradék meg coping mechanism lehet ami más okozza valójában 21. század könyvmolyai. Ez idővel elfog múlni, amint 18 lesz. Tapasztalat infó ágazati osztálynak több, mint a fele nem is szeretet kockulni érettségire már és falun egy buli után bebasztak jól. Na LOL-náluk 4000 óra után bettet ennyire.

#18 pedig mi is kontroll nélkül játszottunk a gépen, bár én 14 voltam, amikor meg lett az első PC-nk, előtte nintendóztunk meg PS-eztünk. :D De mellette ugyanúgy eljártunk haverokkal bicajozni, focizni, horgászni, strandolni később bulizni stb... Pedig senki nem mondta, hogy nem játszhatok a gépen többet.

Egyszerűen mindenkinek megvannak a saját igényei. A mai napig napi szinten szoktam valamivel játszani meló után otthon.