Mit tennétek, hogyan döntenétek, ha nagyon vágynátok külföldön élni, de nem bírnátok meglépni, mert a lelkiismeret nem engedi itthagyni a szülőket?

A szülőkről lehet úgy is gondoskodni, hogy valakit megfizetsz. És nem, ez nem jelenti azt, hogy magukra hagyod őket. Van telefon, messenger, videó hívás, busz/repülő/vonat/autó.

Szerintem.

Mennyi idős vagy, hova szeretnél menni, beszélsz-e valamilyen szinten idegen nyelvet, mihez értesz, mivel foglalkozol?

Mennyi idősek a szüleid?

Ha van egy stabil elképzelésed és úgy gondolod hogy kizárólag külföldön tudsz kiteljesedni akkor menyj, de azt ne gondold hogy ott egyedül olyan marha egyszerű lesz az élet.

Egy szülőnek meg kell(ene) értenie hogy a gyereknek vannak vágyai, életcélja és nem kellene akadályoznia ebben. A legjobb talán az lenne ha leülnél velük beszélni erről. Ha megprobálnak érzelmi zsarolással visszatartani akkor mindenképpen menyj mert soha nem lesznek képesek elengedni téged ("jaaaaaaj mi lesz velünk ha te elmész...", "de hát szükségünk van rád....").

Nehéz döntés de ne a szüleid tartsanak vissza az élettől, nekik az lenne a feladatuk hogy támogassan mindenben.

Ápolásra szorulnak a szüleid? Ha nem, akkor menj.

Egyébként még ha velük egy lakásban élnél, akkor se tudnád őket ápolni. Reggel elindulsz munkába, du. 5 körül hazaérsz. Ha attól kell tartani, hogy elesnek, és nem tudnak fölkelni vagy ha már a WC-re se nagyon tudnak kimenni, vagy pont hogy járni tudnak, de olyan szellemi állapotban vannak, hogy elkódorognak és nem találnak haza - nos akkor ugyanúgy meg kell fizetned valakit napközbenre, mintha ezer km-re élnél.

Ezért megint lepontozast fogok kapni, de en ezt átéltem, ezért azt hiszem adhatok tanácsot. Engem kezzel-labbal próbáltak lebeszélni arról, hogy kimenjek, végül nem sikerült. Van pár év mögöttem, hol jobban ment,hol rosszabbul. Az elmult időben sajnos az utóbbi. Hiába van jó végzettségem, de nem sokat tudok vele keresni és most már egy éve munka is hebe-hoba van. A szüleim meg látszólag már elfogadták, hogy itt élek, de a felszín alatt reménykednek,hogy visszatérek. Engem a covid sokmindent elgondolkodtatott, hány szüleim korabeli ismerősünk halt meg egy év alatt, köztük a nagybátyám. Nem biztos,hogy sok lesz nekik is hátra és jobb lenne mellettük lenni.Itt amit akartam már elértem, nyelvi szinten is, otthon viszont tárt karokkal várnának a közel anyanyelvi szintű nyelvtudás miatt. Tudom, otthon szokás egymást gyűlölni, de itt se jobb csak éppen nem merik a szemedbe mondani. Legalábbis eddig,mert itt megindult az idegengyűlölet, már munkát se szívesen adnak, és legutobb a kepembe röhögtek a munkahelyemen, mert állítólag nekik vicces ahogy beszelek. Nekem így már ehhez nem fûlik a fogam..

Visszatérve legalább 2 évet próbálnék tölteni a helyedben külföldön, közben szülőkkel szoros kapcsolatot tartva, ha megoldható.

Mennyi idősek a szüleid?

Kimész, ha nem jön be hazajössz, ha bejön maradsz és ha úgy alakul kiköltözteted a szüleidet is.

1

Mi a szar ez a hozzáállás? A szülei akartak gyereket, a kérdező rohadtul nem kérte, hogy megszülessen. Még jó, hogy nem hagyom a kórházban a gyerekemet, jézusom. Ha a pénz fontos, nem kell gyereket csinálni. A kérdező már felnőtt ember, azt csinál az életével amit szeretne. Persze szereti az ember a szüleit és hálás is neki az életéért, de ez azért enyhe túlzás.