Hogyan mondjam el a szüleimnek hogy meleg vagyok?

Nos először is, próbáld megfigyelni, hogy milyenek a szüleid reakciói a melegséggel kapcsolatban, csak úgy általánosságban.Erre lehet példa a tv-ben szereplő riport, hírek stb.(manapság eléggé terítéken van a téma)A reakciókból levonhatod a tanulságot, visszakérdezhetsz, vagy esetleg a véleményed is közlöd velük a témával kapcsolatban, de még NE fedd fel előttük a problémádat.Igy legalább valamiféle fogalmad lehet a hozzáállásukról. Ha úgy látod próbáld meg magadban összefoglalni, a mondanivalódat, nem kell részletes beszámoló,először csakis a tényeket kell elmondani, utána jöhetnek a kérdések (ha lesznek). Válasz ki egy alkalmas időpontot.Lehetőleg ne egy családi összejövetel vagy hasonlók. Megpróbálhatod, hogy először azzal a szülővel kezdd, aki közelebb áll hozzád.Ez sokat segíthet a másik szülő beavatásában.Esetleg ha van testvéred, azzal is próbálkozhatsz.Nem ismerem a családi köreidet ezért csak általánosságban tudok segíteni...Ha közlöd a tényt, hagyj időt neki/k gondolkodni, megrágni a dolgot, neki/k is fel kell dolgozni.Próbáld meg megértetni velük, hogy ezt nem te választottad, ez nem betegség, nem gyógyítható.Ezzel együtt kell élni,mert ha elnyomod a melegséged magadban,állandóan bújkálsz, sokkal többet fog ártani Neked!Ha kérdéseik vannak, akkor ne beszélj mellé, csakis az igazat mondd!Próbáld meg megértetni velük, hogy a te boldogságod az ő hozzáálásuktól is nagymértékben függ.Ha először nem azt a választ kapod tőlük amire számoltál, ne csapd rájuk az ajtót, NE lépj le otthonról.Inkább húzódj vissza nyugisan, az idő sokat segít.A melegvagyok.hu oldalon(ez nem a reklám helye!) találhatsz történeteket ezzel kapcsolatban. HA SAJÁT MAGAD MÁR ELFOGADTAD,AKKOR JÓ ÚTON HALADSZ AFFELÉ, HOGY MÁSOKKAL IS MEGOSZD,ÉS ÍGY A TE BOLDOGSÁGOD IS BETELJESÜL.

Én hónapokig rágódtam a dolgokon, de sikerült.Igaz a részükről struccpolitikát folytatnak, de elsőre ez is elég, ne legyünk telhetetlenek!

Aranyos a kérdésed és sok fiú fetreng ám ettől álmatlanul egy jó darabig serdülőkorban. Azt legalább elárulod mennyi idős vagy? Úgy könnyebb lenne bármit is mondani.

Kriszti

Én is sokat agyaltam ezen egy időben, de végül nem mondtam semmit. Nem csinálok még egy felesleges vitát :(

Hány éves vagy? Csak azért kérdezem mert lehet ráérsz még elmondani, vagy hátha csak átmenti állapot. Tudom, ez mekkora hülyeségnek hangzik, mert csak el tudod dönteni magadról :)

Milyenek a szüleid, jó kapcsolatban vagytok? Ha jó kapcsolat van köztetek, ülj le velük valamikor beszélgetni és egyszerűen mondd el.

Én lehet vinném a barátomat is és úgy csinálnám, hogy bemutatnám nekik és leülnénk velük egy 15 percre, hogy ha akarnak kérdezzenek. Aztán mégegyszer átbeszélni velük csak úgy hármasban.

Lényegében, ha jó a kapcsolatod a szüleiddel úgyis megértik. Ha pedig nem jó ( mint nekem) akkor inkább el se mondd, amíg nem feltétlenül muszáj. Tudom, hogy nehéz mert biztosan szeretnéd ha nem kéne már titkolóznod és ha elfogadnának így, de sokszor nem érdemes elmondani :(

Engem is baromira idegesít, hogy állandóan a házasságról beszélnek meg a gyerekekről, de nagy levegőt veszek és elviselem. Végül is nem napi szinten hozzák fel a témát.

Csak kés ne legyen körülöttem olyankor :))

C.

Igen, ez nagyon a szülőúktől függ persze, de azt hiszem még mindig jobb tisztában lenni a dolgokkal mint éveken át bújkálni, és nem tudsz úgy élni ahogy szeretnél. Na meg nem beszélve arról, ha netán megismerkedsz egy sráccal, így akkor haza se viheted ... úgyhogy sok érv szól amellett, hogy nem árt ha tudják, és szerintem manapság ez közel sem akkora probléma, de ha mégis, akkor csak nyugodtan küldd el őket pszichológushoz aki majd elmagyarázza nekik, hog yegy teljesen elfogadott nemi identitásról van szó, és nem betegésg, nincs itt semmi gond. Hátha neki jobban hisznek. Aki ezt nem tudja megtenni mert annyira "konzervatívak" (bár utálom ezt a szót mert egyszerűen nem ezt jelenti amire használják, mindegy) a szülei, azokat nagyon sajnálom, de sok sikert kívánok, én azt mondom, előbb puhatolózz mi a véleményük, aztán szépen lassan, majd add a tudtukra, hogy nálad bizony ez a helyzet, akár tetszik akár nem. A Te korodban ez már nem lehet átmeneti állapot, ha 15 éves lennél, auzt mondanám, elmegy amolyan kamasz kíváncsiságnak, de így már nem. Ez már ebben a korban egy kialakult nemi ientitás, csak erőszakkal lehetne ezt megváltoztatni (vagy azzal se). Lényeg, hogy egyet tarts a szemed előtt! A Te életed, Neked kell jól és boldognak érezned Magad, nem pedig a szomszéd mari néni elvárásainak megfelelni. Úgyhogy nincs sok választás én úgy gondolom. De ismerve, hogy mennyi meleg srác van már egész fiatalok is, nem hiszem hogy gondod lenne az ismerkedéssel. Budapesten biztos nem, hét vidéken egy kicsit nehezebb, tudom. Hát sok sikert kívánok, aztán ha van kérdésed, írj a mailemre.

Kriszti

Figyelj, ha a szüleidnek nincs a dologgal bajuk (ezt azért szerintem le tudod szűrni róluk), akkor nincs probléma. Ha igen, akkor sajnos választanod kell. A te boldogságod, vagy az övék. Köztes megoldás lehet, ha elmész otthonról dolgozni, tanulni, szóval kialakítasz magadnak egy másik életet, így senki sem sérül. Én személy szerint anyukámnak mondtam el, megölelt és azt mondta, én vagyok az élete és gondolni se merjek arra, hogy kevésbé szeret e miatt. Apukám nem tudja, nem mondtam el neki, mert valószínüleg kivágna otthonról.

Remélem tudtam segíteni.

Bill