Mi a véleményetek?
Elsőnek is szeretném leszögezni hogy a háztartást szeretem vezetni nincs terhemre szivesen megcsinálom
A főzéssel ugyan így vagyok minden második nap csinálok levest másodikat és desszertet.
A gyerekkel szintén szivesen foglalkozok mert imádom.
Az igazi baj azzal van hogy a párom már azelőtt elment itthonról hogy mi felkeltünk volna 8 óra van még most sincs itthon..egész nap fel sem hívott volna mit csinálunk mivan a gyerekkel
Autót szerelni ment miután reggel elment a piacra az apjával,most nem rég felhívott hogy nem megyünk át e az anyjáék mert ő oda megy végzett az autó szereléssel,azt mondtam neki nem megyünk haza kéne jönnie inkább mert emlékeztetni kell rá hogy van egy gyereke és családja.
Szerintetek flegma undok voltam? Nagyon roszul esik!
Ha haza jön munkáól 7kor a gyereket néha lefürdeti vacsorázik ezután kezdődik el a türelmetlenség, ideges akár mit csinál a gyerek (jó általában szaladgál 2 éves, de ez nem ok erre szerintem)
Mindig elveszi a gyerek jókedvét rászól és hamarabb kiakad mint én pedig én vagyok napi 24-be a gyerekkel..
Hétvégén minket sosem visz el magával erre a piacra sosem vitt el mindig az apjával ment. Szerintetek én reagálom túl vagy tényleg elvagyunk hanyagolva? Én már szóltam neki hogy foglalkozhatna velünk többet is veszekedés mindig a vége..
Ezt ferfikent mondom, hogy sokan nem tudjuk hogyan kell egy 2 eves gyerekkel banni ami frusztraciohoz vezet.
Az is lehet, hogy gondjai vannak amirol nem tudsz. En peldaul olyan kornyezetben nottem fel ahol tabu volt es nem oszthattuk meg a parunkkal ha a csalad anyagilag nehez helyzetbe kerult.
Helyedben en beszelgetnek vele. Gyerkocot rokonokra lehetne bizni par orara, hogy nyugodtabb legyen parod. Nem egy nagy megbeszelesre gondolok hanem kotetlen beszelgetesre. Esetleg reggelizni vagy ebedelni egyet es a tudtara hozni, hogy szivesen meghallgatod es szeretned ha tobbet beszelgetnetek.
26. Végre. Egy normálsi, nem hibáztató válasz.
Nem egy barátnőmnél láttam ezt, amit a kérdező leír. És igen, a férj is akarta mindig a gyereket. Szerintem egy gyerekre k-rva nehéz felkészülni. De közben folyamatosan az folyik a csapból, hogy a legszebb dolog az életben, sok ember csak a habos-babos oldalát látja, míg nem lesz neki is egy.
Komolyan nem értem, amikor olyanokat írtok, hogy nem lehetett látni előre? meg hogy a férj nem akarta gyereketstb. Nem, az élet nem minndig kiszámítható, ahogyan az emberek sem. Nem robotok vagyunk. Már eléggé irritáló, amikor itt játszák egyesek a tökéletes megmondóembert.
És az nem lehet, hogy depressziós? Hogy nem dolgozta fel a tragédiát? Mindenképp ki kell deríteni, hogy mi lehet a gond? Olyan embertelen dolog történt veletek, hogy ebbe ő is beleroppanhat..
Te kérdező hogy vagy? Nem akartok pszichológushoz menni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!