Költözés a szülőtől mert a feleségem nem tud vele együtt élni? Sokat kér? Én ragaszkodom nagyon? Lelkileg ketté szakadok.
A tisztánlátás végett én(29), feleség(24), anyám(67).
Több mint 5 éve vagyunk együtt a feleségemmel, amióta az eszemet tudom anyámmal élek, aki nem 100%osan önellátó már vagy 6-7 éve (lakáson belül elvan, de boltba menni, ügyeket intézni, lakásban nehéz dolgokat cipelni/házimunkát végezni nem tud). Hárman élünk együtt egy ~50-60nm-es lakásban ami saját tulajdon (50% anyámé-50% enyém).
Én kötelességemnek érzem, lehet azért mert Ő is ezt tette az anyjával, és ezt láttam (korábban velük éltem, mióta nagyanyó nincs azóta anyámmal ~4,5 éve a feleségemmel (aki több mint 1 éve a feleségem)), hogy élete végéig ott legyek neki ha kell. Van 2 testvérem, mindketten idősebbek (45-48). A feleségem elmondása szerint szarnak anyám fejére, részben igaz, mert mi élünk vele napi szinten.
A feleségem eljutott odáig hogy nem akar anyámmal közös háztartásban élni, már lassan minden idegesíti ami vele kapcsolatos. És el akar költözni a saját lakásból albérletbe hogy önállóak legyünk.
Itthagyná a biztos fedélt a feje fölött, egy viszonylag bizonytalan és drága lakhatásért, azért mert nem szívleli anyámat. Ha nem ilyen állapotban lenne még lehet én is könnyebben venném, de túlságosan szeretem és úgy érzem hogy köteles vagyok neki megadni mindent amit lehet és segíteni őt ahogy tudom. Viszonzásképp azért amit kaptam tőle.
Ha elköltözöm biztosan rosszul fog esni anyámnak, meg persze nekem is, hogy otthagynám olyan állapotban. Nem célunk messze költözni maradnánk a városban. Így ha kellene neki valami akkor viszonylag gyorsan meg tudnánk oldani.
Nem tudom hogy túl sokat kér a feleségem vagy én ragaszkodom anyámhoz túlságosan?
Ez egy nagyon kényes téma.
Laktam együtt anyósommal, teljesen jó egészségnek örvend, más okból laktunk velük.
A végére már is idegesített, ha megmozdult, pedig nem rossz ember, nem csinált ő semmi rosszat nekem.
Egyszerűen nem egészséges egy légtérben élni szerintem.
A te oldaladat viszont teljesen megértem.
Ugyanakkor egy közeli albérlet nem lenne rossz megoldás ideiglenesen.
Mindenkinek kell a saját élet.
Én meg nem gondolom úgy, mint az első kettő.
Feleség vagyok, az anyósommal élünk, mert gondozásra szorul. Tudtam, amikor összeházasodtunk, tudtam, amikor összeköltöztünk. Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el. A jóban-rosszbanból már csak a jóban kell mégis?
Miben zavarja az anyos?
Higy egy fedel alatt eltek?
Vagy van valami haklija?
Engem nem zavarna, sot halas is lennek, hogy nem kell alberletet fizetni.
Regen is egy fedel alatt eltek generaciok.
Csak a mai kipenderult fiatalok akarnak kulon koltozni - nekem kulon kellett, rossz is volt - hogy “fuggetlenek” legyenek.
Aztan a gatyajukat is rafizetik egy lakasra, ami soha nem lesz az ovejuk, de torlesztik a tulaj hitelet mosolyogva.
Ha anyadnak nincs semmi haklija, amivel kiakaszthatta az asszonykat, en inkabb a halatlan felesegemet tennem ki, aki gondolom 18 eves kora ota tenyeren volt hordozva, most meg annyit nem bir ki, hogy egy idos asszonnyal egy fedel alatt el ingyen, akinek neha segitsegre van szuksege.
Ui.: utalom az ilyen noket. Ezek kellenek.
A hisztis, halatlan, kitartott dogok.
Menjetek akkor alberletbe, de o fizeti, mert eddig a ti hazatokban lakott.
Teljesen jogos a feleséged elvárása. FŐleg, ha városban maradnátok, és így is tudnátok segíteni.
Én nem sokáig bírtam az anyóssal élést, és nem is azért, mert idegesített, jó a kapcsolatunk, de egyszerűen nem éreztem otthonosan magam. Úgy éreztem mintha csak egy vendég lennék az ő házában, az ő konyhájában (saját emeletünk volt, de konyha nem volt hozzá), mintha még mindig gyerek lennék emiatt.
6-os
lehet azért zavarja, mert önálló életet szeretne. Nincs ezzel semmi baj, teljesen normális. Azért mert régen úgy volt, nem kell, hogy ma is úgy legyen. Nem ettől lesz hálátlan, nyugodj le
Attól, hogy anyukádnak nem volt világos, hogy mit jelent a felnőtté válás és a saját élet, neked még az lehet. Ahogy a testvéreidnek is az.
Akarsz te saját családot? Gyereket esetleg? Mert a feleséged akar, és nem anyukáddal tervezi. Teljesen igaza van, senki sem viselné jól ezt, még csak házimunkát sem végez. Azért nemár. Te hogy éreznél, ha neked kellene anyósod után takarítani, meg kerülgetni őt, esetleg a mindenbe belekotyogását hallgatni egész hátralevő életében? A nagyika azért édesanyádnak a saját anyja volt, nem pedig egy "idegen asszony".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!