A szülői ház elég ramaty állapotban van, ám a pénzt a párkapcsolatomra kellene fordítani. Mit tegyek?
3 éve vagyok párkapcsolatban, vele tervezek a jövőben is. A szülői ház viszont rendesen igényelné a lóvét, mert ha össze nem is dől, de nagyon sokmindent kellene rajta rendbetenni. A párom emiatt kiakadt, mert szerinte a pénzt amit a házra költök, inkább magunkra, a saját jövőnk építésére kellene fordítanom. Ebben igazat is adok neki, de mégsem hagyhatom hogy lassan megeméssze az idő a házat ahol felnőttem és anyám jelenleg is lakik. Ő a nyugdíjából nem tud ilyenekre fordítani. Ráadásul ha egyszer eladósorba kerül, annál könnyebben túl adunk rajta. Viszont így ugye nem haladunk a párommal előre a saját életünkben.
Mi a megoldás egy ilyen helyzetben? 34F
válasza: válasza:Nagyon nehéz eladni a házat, jelenleg kb minimum 2 millió Ft-ot rá kellene költeni, ráadásul falun van. Ebből kifolyólag nem tudunk neki kis garzont sem venni. És egy nagyobb felújítás pedig sok-sok további millióba fájna. Ennyit egyszerűen nem tudok rá költeni.
A párommal közösen csinálunk mindent, és megérti hogy nem hagyhatom a házat túlságosan leamortizálódni. Csak a pénz amit ráköltök mehetne a mi teveinkre is.
Hozzánk költözni biztosan nem fog Anyám mert nem lenne egészséges, nem akarok vitázni emiatt egyikükkel sem.
válasza: válasza:Szerintem nem a te dolgod a szülői ház rendben tartása. Azért anyukádnak kell felelősséget vállalnia valami módon. Ha a nyugdíjából nem tud rá költeni, akkor el kellene adni, és venni anyukádnak egy kis lakást (még ha csak egy egyszobásat is).
Nálunk hasonló volt, apu meghalt, anyu ott maradt 140 négyzetméteres családi házban. Az volt aztán egy pénznyelő. Mi eladtuk (áron alul, de ez van, még így is jobb volt), és vettünk ugyanabban a kisvárosban egy helyes kis lakást. (És mindenki boldog, nem mellesleg nincs télen hólapátolás, nyáron nem kell terepet rendezni, nekünk sem mindegy 100 kilométerről.)
válasza: válasza: válasza:"áttam én már panelház erkélyén idős, fejkendős nénit ácsorogni. nem tűnt boldognak.."
Oké. A kérdező és a párja meg attól nem lesz boldog, hogy a saját jövőjükbe fektetendő pénzt felemészti a mama háza, csak hogy ne kelljen erkélyen ácsorognia.
válasza:25-ös, nincs két egyforma ember valóban.
Az én befelé forduló anyám (aki kisvárosban, családi házas övezetben a szomszédjai nevét sem tudta), amikor 74 évesen beköltözött egy tömbházi lakásba, szabályosan kivirult. Jóba van pár szomszéddal, beszélgetnek, együtt sétálnak a parkban, könyvtárba járnak. Szereti, hogy becsukja az ajtót, és nincs kinti feladat (pedig ő nagy kertész volt amúgy).
válasza:"Öreg fát nem lehet átültetni, ebben van igazság. De az öreg fának ott volt egy egész élet, hogy gondoskodjon magáról öreg korára. Félre lehetett volna tenni, házfelújításra mondjuk."
Pont ezt akartam írni, amit 26. is írt.
Szóval, ő ugye az a 60-70 közötti korosztály lehet (a néni), amelyik korosztálynak még folyamatosan volt munkája, rendszeres jövedelme volt, és tudott volna megtakarítani. Tehát azért illett volna egy olyan megtakarítást létrehozni az évtizedek alatt, hogy legyen "mihez nyúlni", ha a házon valamit javítani kell. (Relatíve sokkal biztonságosan és kiszámíthatóbban élhette élete javát, mint a fia most.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!