Aki fiatalon nem tervez lakást, házat venni, az nem fél a nyugdíjaskortól?

Habár ezzel foglalkozom, de még nem adtam ki nyugdíjasnak lakást. Egyszerűen eddig senki se jelentkezett. Hidd el, mindenki megoldja addigra. Leszámítva a teljesen elesett homeless-eket, előbb utobb mindenkinek lesz valami lakása. Akármennyire is lehetetlen missziónak tűnik most számodra a dolog.

Ha megis jelentkezne egy nyugdíjas, hogy kiadó lakást keres magának, simán kiadnánk neki ha referenciák megfelelőek.

Kedves 3-as. Írtad:

“ gyors fejszámolás, egy olyan 20-30 évig kell spóroljak hogy Budapest normálisabb kerületeiben vegyek valamit. Mi ez, ha nem nonszensz?”

Nagyon nem jól közelíted meg a dolgot. 1994 körül Zuglóban, szemben velünk árultak egy nagyon jó házat 7.2 millió Ft-ért. 26 évvel később, egy jó 26 évvel öregebb házat múlt évben 65 millióért adtak el.

Akármennyit is sporoltam volna, előbb pár ezer Ft-ot majd pár 100 ezer forintot havonta, akkor se jött volna össze. Ha felveszem volna hitelt 20 éves futamidőre mondjuk 5 millió Ft-ot (volt kb 2.5 milliók akkor) jól jártam volna. A hitelem gyorsabban inflálódott volna el, mint az ingatlan értékének emelkedése. 5 milliót már rég ki is fizettem volna.

3: Mondjuk nem kapásból álmaid házát kell megvenni, hanem reális igények kellenek.

Első lakásom egy garzon volt. Hitellel. Nem ördögtől való. Ki van fizetve. Nem kell 20 évig fizetni, kifizetheted előbb is. Utána vettem nagyobbat. Most költözünk családi házba a párommal közösen.

A 3-as total irreális dolgokat ír, ennyi megtakarításból minimum egy 30-40% önerőt össze lehet rakni egy normális ingatlanra. Mi 3 eve gyűjtünk, ugyanennyit teszünk félre havonta, mellette van még 2 lakástakarék, és jövőre családi házat akarunk venni, és nem 30 millió hitellel terhelve... na meg nyilván nem Budán, de mindenki a lehetőségeihez merten nyújtózkodjon.

A kérdésre is válaszolva, én nem nagyon értem az összefüggést, akinek nem célja, hogy saját ingatlannal rendelkezzen, az gondoskodik más megtakarítási formáról. Aki meg annyira szerencsétlen, hogy idősen megy tönkre, az tönkrement volna ingatlannal is.

Mi azert vettunk hazat hogy nyugdijas korban ne kelljen alberletet fizetni.

A baj a magyar mentalitassal van. Senki sem akar lakashitelet felvenni, hanem sporolni szeretne egy hazra. Szamold ki hany ev mire osszejonne a sporolt penzedbol egy haz ara es kalkulald bele azt is hogy 10-20 ev mulva nem annyiba fog kerulni az a haz, mint ahogy 10-20 evvel ezelott sem annyi volt mint most. Valtozo utemben de mindig mennek fel az ingatlan arak.

Na es addig ameddig sporolsz hazra hol fogsz lakni? nem mindenkinek van ingyen lakhatasa a szuloknel es nem mindenki szeretne ugy gyereket nevelni hogy a szuleivel lakik. Fizetheted az alberletet es mellette probalj felretenni 10-20 even keresztul. A penzed inflalodik, a haz arak mennek fel...

Mi 30 evre vettunk fel hitelt. Sok ido de elobb-utobb kifizetjuk. Az alberlet dragabb volt es azt meg 30 ev utan is fizetni kellene.

Nyugdijas korunk elott ki lesz fizetve a haz.

Szuleitek hogy epitettek/vettek hazat?

A legtobben vettek fel hitelt es csak onerore gyujtottek, nem a teljes vetelarra.

Szuleim soha nem vettek hazat hanem szuloknel laktak es kesobb orokoltek. Ha en is az oroksegre varnek akkor idos koromra lenne csak egy nagyon oreg hazam amin meg osztozni is kellene a testveremmel. Felesegem is ha orokol idos korara akkor 3 fele kell osztaniuk a hazat.

Ez amit te leírsz kedves kérdező ekte kelet európai gondolkodás.

A német, holland, francia, luxemburgi, belga, dán tehát értsd a "nyugatiak" sem vesznek soha a büdös életbe sem saját ingatlant. Legalábbis az átlag.Mégis ezerszer nyugodtabban és jobban élnek. Nem feltétlen igaz, hogy nem tehetnék meg, de Ők már túljutottak azon a maradi gondolkodáson, hogy vegyünk fel hitelt aztán az majd hűde fasza törlesztjük 30 évig.

Volt egyszer egy román kollegám, huszas évei végén volt már közel 10 éve törlesztett egy Kolozsvári kertesházra, és még több mint 10 év volt neki hátra. Megkérdeztem tőle, hogy ugyan miért? Nem tudta megmondani, hogy mi a f*$z értelme, hisz külföldön melózik nem is látja a házat, egyszerűen ez a Kelet európai életpálya modellnek csúfolt valami volt benne, mindenki vesz hitelre házat szóval ő is, mert miért ne.

A "nyugatiak" is leélik az életüket bérlakásba, teljes nyugodalomba. Tapasztalom. Emellett nagyon nagy előnyük, hogy nincsenek helyhez kötve, nincs a nyakukba egy kolonc. Ha egy Müncheni német kap egy 1000-szer jobb lehetőséget mondjuk Rostock-ba akkor szépen odamegy és éli a kis életét. Még mondjuk egy magyar megvesz egy Mucsaröcsögei tanyát, és lehet elmegy mellette élete nagy lehetősége mert a Mucsaröcsögei házat nem akarja otthagyni. És még büszkék is arra, hogy eladósítják magukat 30 évre, aztán sanszos a mai világban, hogy a gyerekeidre hagyod a hiteledet. Legalábbis mifelénk 40-50 évesekkel tele a temető. A gyerekük meg kidob éveket az életéből, rosszabb esetbe tönkre megy mert anyuci meg apuci nem tudta meddig ér a takaró, láttam ilyet nem egyet.

17: elegánsan kihagytad a képletből az ekte káeurópai kiadói kultúrát, amire közel sem lehet úgy építeni egy nyugodt életet, mint nyugaton.

Nem ilyen egyszerű, még ha van is igazság abban, amit írsz.

17: teljesen más NY EU-ban a bérelt lakásban élés kultúrája.

Németországban pl. több mint 50% bérlakásban lakik. De ugye ehhez az kell, hogy a másik 50%-nak meg legalább két lakása van, hogy az egyiket bérbe adja...

Érted már?

Itthon, még így is, a 90%-nyi saját lakás esetén, az a bérlakásban élő kevés ember folyamatosan óbégat, hogy a gonosz kapitalista bérbeadók, bla-bla-bla....

Pedig Németországban sokan pont nyugdíj előtakarékosságként vesznek (sokszor hitelre!!!) lakást, bérbeadás céljára.

Szóval nem olyan fekete-fehér ez a helyzet!

Külföldön elek, itt teljesen normális az albérlet, Plán e a szociális szektorban. Akkor néznek rad furán, ha saját ingatlannal akarod lekötni magad.

Amuyg mitől kellene felni?