Elmennétek ilyen esetben a temetèsre?

Nagymamàm testvère pàr napja meghalt. Dèdnagymamàk 14 èvvel ezelőtt halt meg,amíg ő élt,mivel egy hàzban èltek,mindig vittünk mindkettőjüknek ètelt,sütemènyt,gyógyszereket. Ha kórhàzba kerültek, ami sokszor előfordult mivel nagybàtyàm paranoid skizofrén volt,dèdi meg idős,akkor is làtogattuk őket. Dèdi halála után,mivel nagybàtyàm a betegsége miatt agresszìv volt egész életèben (dédit is többször bàntalmazta aki ezt követően hónapokig nàlunk lakott) felfogadtunk mellè egy àpoló nőt aki 0-24 -ben gondozta nagybàtyàmat úgy,hogy ott is lakott. Majd előàlltak vele,hogy elveszi felesègül. Tisztàban voltunk azzal hogy ìgy a nőè lesz a hàza meg az öröksèg teljes egèszèben,de mivel nagybàtyàm kiszàmíthatatlan volt,ìgy a csalàd úgy volt vele hogy nem tudja felvàllalni a gondozàsàt, gondozza a nő.

Ez 13 ève volt,azóta egy darabig telefonon tartottuk a kapcsolatot de aztàn egyàltalán nem.

Ahogy megtudtam hogy kórhàzba kerult,èn minden nap mentem a nagybàtyàmhoz,egy hónapot fekudt bent,mire meghalt. A felesège az 1 hónap alatt 2 alkalommal volt bent nála làtogatóban,mivel kómàban volt,nem làtta èrtelmèt jonni.

Felhìvtuk hogy megkerdezzuk mikor lesz a temetes de kozolte hogy nincs temetès. Nem èrdekel senkit a hàza sem meg semmi,viszont ott szeretnènk lenni a temetèsen,amit sikerult megtudni,hogy mikor ès hol lesz.

Mit tennètek? Elmennètek ha az a kifejezett kèrèse a nőnek hogy ne?