Csak az lehet jó ember, aki házasságot, gyereket akar?

Senkit nem köpködnek a mai világban,mert nem házasodik,vagy szül.

Ellenben a hisztérikákat ma se szeretik sehol...

Szerintem meg baromira általánosítasz.

Nem értem, akinek nincs gyereke, miért gondolja azt, hogy ez a szaros pelenkák végtelen körforgása? Ez hülyeség.

Nekem életem egyik legszebb időszaka ez, sokkal szerelmesebb vagyok a páromba,mióta megszületett a kisfiunk,ja és egyébként nem vagyunk házasok.

Nem zaklatok senkit, hogy szüljön, viszont sok barátnőm az arcomba vágta, hogy ő tuti nem fogja egy gyerekkel elb.szni az életét. Hát, kösz, ezek szerint én elb.sztam:)

Szóval egyik fél sem jobb a másiknál. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy a gyermektelenek, nem házasok sok esetben ugyanúgy nem tartják tiszteletben a gyerekeseket, mint fordítva.

12:57-nek

igen, pont emiatt írtam én is, hogy a házasság=elköteleződés. Amúgy meg szerintem meg kéne érteni, hogy a család már nem a szenvedélyes lángolásról szól (és nem is kell arról szóljon). Az már totálisan más tészta. Lángoljon a szerelem előtte. Az ne is házasodjon, vagy vállaljon családot, aki egész életében szerelmes lángolást akar. Mert a szerelem idővel átalakul, és ha nem értik meg a felek, hogy őket a szeretet, a tisztelet és a közös dolgok tartják össze (és a hűség valójában ezeknek a kifejezése), akkor jönnek a bajok.

Nagy divat lett a mai világban csak arra gondolni, hogy "jár" a lángoló szerelem még nagymamaként is és az azonnali, akár mindent felrúgó boldogság, bármi áron és csakazértis! Aztán meg a gyerek issza meg a levét, akár van házasság, akár nincs (igen, az együttélők gyerekei is szakítás esetén!). Nincs válás és jogi herce-hurca? Jah, csak majd hogy döntitek el, hogy kié a lakás, a bútor, a kocsi, a gyerek?????!!, és még sorolhatnám? ugyanolyan megviselő két együttélő szétmenése ha már gyerekük is van, és közös tulajdonuk, mintha házasok lennének. Csak jogilag más: nem tudod bizonyítani, hogy joggal várod el a fifty-fifty osztozkodást (hacsak nem írtál minden ingóságról és vagyonról jogi papírokat menetközben a pároddal!)

Tényleg köpködnek, vagy legkevesebb, hogy furán néznek az emberek, amikor megmondom, hogy nem kell férj, sem gyerek. Azt hiszik, azért mondom, mert nincs senkim, és esélyem sincs arra, hogy gyerekem legyen valaha is. Pedig tévednek, és ezt meg is szoktam mondani, csak azt nem, hogy duplán is. A kedvesem, akivel nem élek együtt, majd' kibújna a bőréből örömében, ha hajlandó lennék bevállalni egy babát, vagy legalább odaköltözni hozzá...de én nem szeretném. Rettegek a kötöttségtől, attól, hogy korlátozva legyen minden pillanatom, hogy két percre ne lehessek egyedül, hogy bárki számonkérhesse rajtam, hová tettem a fizetésemet, miért felejtettem el feladni a csekket - vagy összefüstölje a lakást, és mielőtt bárki azt mondaná, kompromisszumkésznek kell lenni, én az vagyok, azért nem korlátozom én sem a kedvesemet abban, hogy hol dohányzik, amíg nem nálam teszi.

Én tudom, és elhiszem, hogy önző vagyok, amiért nem osztom meg mindenemet a párommal, pl. a fizetésemet, a lakásomat, de a kajámat és a mosóporomat gyakorlatilag állandó jelleggel megfelezem vele, csak szükségem van az élettérre. Gyerekvállalással ez teljesen megszűnne, és bár sokan mondják, a gyerek kárpótol, én nagyon jól érzem így magam. Szeretem a páromat, ő is engem, és megvan mindenem, ami kell.

Csakhogy ezért bocsánatot kell kérnem a családosoktól, nem köszönnek nekem az utcán tizenéves kis bakfisok, mert nekik van gyerekük, köszönjek én előre (azt leshetik), minden nap el kell viselnem, amikor a párom anyja a hasamat vizsgálgatja ("Húzd fel a pólódat egy kicsit, édesem, nem híztál ide egy kicsit?"), és el kell viselnem a szingliknek tartogatott lesajnáló pillantásokat.

Ez az ára az életformámnak.

13.38:na ja,egy iskolai barátságom szakadt meg 20 év után,mert barinő úgy jött be a kórházba,hogy na most jól kiba...magaddal.Évekig hallgattam,csendesen,hogy milyen hüly.e akit gyereket szül,mennyire semmirevaló,csak megélni akar belőle stb...nem szóltam egy szót se,nyeltem nagyokat,végülis ez is vélemény,kár,hogy ezt velem a kisgyermekes barátnőjével osztotta meg.

Teltek az évek,barinő 36 éves lett,rájött,hogy gyerek kéne,meghát a férje is igencsak sóhajtozott.De a gyerek nem jött.Kezelések stb...barinőből tehenke lett,férj elöbb csinált egy gyereket,majd el is költözött a gyerek anyjához.Erre barinő jön hozzám:milyen szemétség,hogy másnak van több gyereke,neki meg egy sem.Megint előadta,hogy a szemét gyerekgyártó nők(ekkor már három gyerekem volt)

Na itt fogyott el a cérna:közöotem vele 15 évig hajtogatta,hogy soha nem akar gyereket,megkapta amit akart,na de ne már más legyen a hibás érte...úgyhogy elküldtem a szerelmekhez,barátokhoz(akik már nem voltak természetesen),hála,azóta nem láttam....

13.48, igen, nekem is volt/van ilyen barátnőm...neki most egy munkatársa várja a második babáját, ennek kapcsán közölte velem, hogy reméli, én megállok a kisfiamnál. Hát, nem tette zsebre, amit kapott, viszont ő magába szállt, és bocsánatot kért.

Amúgy meg nem minden házas vagy kisbabás hittérítő. Mostanában az anyukák inkább panaszkodnak, hogy mennyire rossz otthon, sok a nyűg a gyerekkel...én úgy őrizgetem a kisfiam, mint valami titkot, és senkinek nem merem elmesélni, hogy mennyire boldogok vagyunk, hogy szülők lettünk, mert a gyermektelenek meg szinglik egyből támadásnak meg köpködésnek veszik.

És igenis azoknál a nőknél, akik azt mondják, elb.sztam az életem a gyerekkel, többnek hiszem magam!!!

Érdemes megnézni, hogy miben különbözik az élettársi viszony (jogilag) és a házastársi viszony. A férfiaknak kedvez az előbbi!

[link]

A "A házastársaktól eltérő szabályozás" címszó után kell sasolni!

Engem is megszóltak nem egyszer. Ismerősök, barátok, mikor kérdezték, hogy mikor házasodunk, mikor lesz gyerek... Mondtam, hogy nem lesz egyik sem.

Azóta annyit mondok, hogy majd, mert elegem van a többségében gyűlölködő, fröcsögő beszólásokból. Ráadásul még "jó" kívánságot is mellékelnek hozzá...

Újonnan apám vette fel ezt a szokást, hogy szekíroz a gyerek téma miatt, pedig eddig (elvileg) egyetértett velem, hogy felesleges a gyerek. (szeret, de jobb neki, hogy megnőttem) Nem értem. Én se piszkálom azokat az ismerőseim, akik szültek, sőt, azokat se piszkálom, akiknek egy fityingje sincs, de mégis gyereket vállaltak, ráadásul a már elvált fröcsögő ismerősöknek se szólok be, hogy kinek is volt igaza?