Mit tennél, hogy éreznéd magad, ha az apád vagy anyukád ezt mondaná? "Huszonévesen már nem foglak kritizálni, mert addigra változol, érettebb leszel és belátod, hogy mindenben igazam van." 19/l
A minden alatt mindent értek. A törött pohár katasztrófa, mert az odafigyelés hiánya, és az odafigyelés hiányából történnek balesetek, én meg láthatóan belexarok az egészbe (egy 250 Ff-s pohár miatt). Nem veszek külön melegítőt és pulcsit a kutyasétához, csak akkor öltözök át előtte, ha világosban vagyok. Apám szerint, majd amikor saját magam fogom keresni a pénzemet, meglátjuk, akkor is ennyire belexarok e az egészbe, és ha igen, azt nagyon fogja sajnálni (mert bármi történhet, piszkos lehet a ruha, elszakadhat, stb). Tehetséges van a téli cipők talpának leszedéséhez, pedig semmi különöset nem csinálok, erre is az előbbit mondja. Valaki csálén parkolt le, biztos nő volt, mert a férfiak között is sokan nem írom le mik, de ők nem csálén parkolnak. Más a véleményem, merthogy nem látta a kocsi tulaját, erre mondja nekem, hogy "igen, mert te és a nagy élettapasztalatod". Rengeteg mindenre ezt mondja, én és a nagy élettapasztalatom, persze cinikusan. Két kutya van, én seprek és takarítok a lakásban. Előadást tart nekem arról, hogy én rosszul seprek és hogyan kellene jól csinálnom, közben a két kutya miatt naponta legalább 10x átszaladok a söprűvel a lakáson, és nem is olyan vészes, mint azt ő mondja (undorban én se szeretek élni). Olyan hülyeség, hogy mások előtt nem eszek (utcán próbálja a számba nyomni a lángos kis darabkáját, hogy kóstoljam meg, és finom, de a lényeget nem érti. Minek vagyok ennyire nagylelkű az idegenekkel (főleg kutyások, futtatóban, mert jutalomfalatot adok), miközben nekem soha semmit nem adtak vagy tettek.
És a többi millió dolog.
Nemrég jöttem rá arra is, hogy azért, mert óvodáskorom óta azt mondja, hogy hamar bekövetkező halála után egyedül leszek a világban és senkire nem számíthatok, senki nem fog segíteni, teljesen paráztam, hogy nekem végem lesz, közben meg nem, mert még ha az elején nehézkesen, megoldanám.
Plusz, szerinte csak a hasznomra válik a kritizálása, mert így a hibáimat észreveszem és próbálom kijavítani. Aha, csodás, csak éppen én utálom, hogy szóra sem hajlandó abbahagyni, mert szerinte az ő halála után nekem sanyarú életem lesz.
Nyugi, az én anyám még abba is beleköt, ha "nem jó sorrendben" teregetem ki a ruhákat. Vagy ha pl mégis úgy esik, hogy a blúzok, stb egymás mellett vannak, akkor meg az a baja, hogy nem egy irányban vannak. (Értsd: az egyiknek az alja van pl a járda felöl, a másiknak meg a nyaka)
Ha valaki ilyen, az sose fog változni.
És nem feltétlenül azon van a lényeg, hogy te még csak 19 vagy, mert anyám apámat is pont úgy kritizálja, mint engem. Mindig azt hiszi, hogy ő az okosabb, de mindeközben egy rendes SMS-t nem tud megírni, pedig 56 éves és vagy 4 éve van okostelefonja...
"Mindig azt hiszi, hogy ő az okosabb, de mindeközben egy rendes SMS-t nem tud megírni, pedig 56 éves és vagy 4 éve van okostelefonja..."
Tiszta szégyen vagy, hogy te ebben méred az okosságot. Innen látszik, hogy mekkora segg vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!