Nem jogilag, erkölcsileg mi a véleményetek?
Csak röviden a tényeket írom le:5 évvel ezelőtt a férjem megcsalt és mivel nagyon szerelmesek voltak össze is szerettek volna költözni. Nekünk volt egy 4 szobás családi házunk falun a hölgynek pedig egy 2 szobás panelja tőlünk 30 km-re. Mivel a /volt/ férjem nem akart a panelba költözni így nekem a válás után felajánlották a panelt, csak menjek el a családi házból. Így lemondtam az 50 %-os tulajdonjogomról /megkapta a hölgy/ és cserébe megkaptam a panelt. Hivatalosan a nevemre lett írva.
Most 5 év után a kapcsolatuk megromlott a hölgy el szeretne költözni a /volt/ férjemtől és kéri vissza a régi lakását, neki nem kell a fél családi ház.
Naná, hogy a /volt/ férjem nem akarja eladni a házat, hogy kifizesse a volt élettársat, inkább szeretné, hogy adjam vissza a panelt és költözzek vissza hozzá.
De én nem akarom, jól érzem magam a panelben!
Hivatalosan biztos, hogy nem veheti vissza a lakást, hiszen a nevemen van, de erkölcsileg ez mennyire elfogadható?
5 évvel ezelőtt nekem kellett feladni mindent és elhagyni 25 év munkáját.
Most menjek vissza a /volt/ férjemhez?
Már nem akarok vele élni!
Mindannyian 50+ vagyunk felnőtt gyerekekkel.
Erkölcsileg te vagy az, aki a legkevésbé elítélhető, s senki nem törhet pálcát a fejed felett, ha nem vagy hajlandó belemenni egy olyan dologba, amihez tulajdonképpen semmi közöd, és még te lennél a legrosszabb helyzetben ezek után.
Férfiként írom, hogy nekem azért keserű szájízt keltett ebben a történetben, hogy a férjed megcsalt, majd pedig tulajdonképpen kitúrt a közös vagyonotokból. Gondolom nem érdekelte, hogy téged vonz-e a panel, vagy jól éreznéd-e ott magad. A lényeg az volt, hogy összebútorozzon a leendő ágyasával.
Az ilyen dolgokat nagyon meg kell gondolni, és a férjed és a nőjének a problémája, hogy ketten nem gondolkoztak előre, hogy az a kapcsolat is megromolhat, és mi lesz akkor, ha nem tudnak majd együtt élni. Jogilag, és erkölcsileg az a panellakás a te tulajdonod, mert így egyeztetek meg. A megromlott kapcsolatuk az ő problémájuk, nem a tiéd.
Mindenképpen állj ki magadért, és mutasd meg, hogy erős vagy. Vagy, ha úgy érzed, hogy nem tudnád meggyőzni őket, akkor kamuzd be azt, hogy nem laksz egyedül, és ő nem hajlandó onnan elköltözni.
Előző voltam. Az "anyagilag jobban jártál" kitétel pedig nevetséges és felháborító.
1.És érzelmileg ki járt jobban/rosszabbul, abban a szituációban?
2.Ha én pl. kereskedő vagyok és eladok valamit leárazva jogszerűen, majd x idő múlva becsengetek a vevőhöz, hogy csináljuk vissza az üzletet, mert ő jól járt vele, szerinted mi lenne? Sem jogilag, sem erkölcsileg nem lenne igazam. Ha valaki hülyeséget csinált, igya meg a levét. Valaki jól járt vele? Hát ez van! Majd valahányszor meggondolja magát őnagysága, ha valamivel nem járt jól, majd mindenki ugrik neki segíteni visszacsinálni a hülyeségeit? Hát nem!
3.Ez egy aljas érzelmi zsarolás egy jóérzésű emberrel szemben, mert jogilag támadhatatlan.
Ez az a pont, amikor válaszul a szemükbe kell röhögni, és azt mondani: "Igen, jobban jártam. Na és akkor mi van? Ti akartátok."
Hiába tépjük a szánkat, a kérdező válaszai alapján borítékolható a végkifejlet.
Buta, akaratgyenge és befolyásolható. Asszem 30-31 volt az aki a legkeményebben már megírta ezt.
Nem a volt férj és a ringyó a legocsmányabb ebben a történetben hanem a kérdező gyerekei! Akik belenyomnák az anyjukat egy hazug, hamis "legyünkújraegycsalád" hányadékba. Hogy a csicskájuk legyen újra.
Írom mindezt úgy, hogy reménykedem hogy kamu a kérdés és nem létezik ilyen szerencsétlen nyámnyila ember mint a kérdező, aki egy percig is elgondolkodik azon hogy ne küldje el ezt az egész okádék bagázst a g*ibe.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!