Nem jogilag, erkölcsileg mi a véleményetek?
Csak röviden a tényeket írom le:5 évvel ezelőtt a férjem megcsalt és mivel nagyon szerelmesek voltak össze is szerettek volna költözni. Nekünk volt egy 4 szobás családi házunk falun a hölgynek pedig egy 2 szobás panelja tőlünk 30 km-re. Mivel a /volt/ férjem nem akart a panelba költözni így nekem a válás után felajánlották a panelt, csak menjek el a családi házból. Így lemondtam az 50 %-os tulajdonjogomról /megkapta a hölgy/ és cserébe megkaptam a panelt. Hivatalosan a nevemre lett írva.
Most 5 év után a kapcsolatuk megromlott a hölgy el szeretne költözni a /volt/ férjemtől és kéri vissza a régi lakását, neki nem kell a fél családi ház.
Naná, hogy a /volt/ férjem nem akarja eladni a házat, hogy kifizesse a volt élettársat, inkább szeretné, hogy adjam vissza a panelt és költözzek vissza hozzá.
De én nem akarom, jól érzem magam a panelben!
Hivatalosan biztos, hogy nem veheti vissza a lakást, hiszen a nevemen van, de erkölcsileg ez mennyire elfogadható?
5 évvel ezelőtt nekem kellett feladni mindent és elhagyni 25 év munkáját.
Most menjek vissza a /volt/ férjemhez?
Már nem akarok vele élni!
Mindannyian 50+ vagyunk felnőtt gyerekekkel.
37.
Mindenki megdöbbent a váláson, hisz azt hitték minden rendben, csak a szokásos viták, amik mindenhol előfordulnak.
Hogy mennyire rossz volt, csak mi tudtuk.
Nem harcoltam, menekültem.
Az új asszonyt sosem fogadta be a család.
Anyagilag te jöttél ki jobban, így alakult.
Ez a te dolgod, ők akarták a cserét.
Mondtam, újrakezdheted a férjeddel, ha úgy érzed, de a saját otthonodról le ne mondj!
"Anyagilag én jöttem ki jobban a cserével.
Most ezt is szememre vetik, pedig nem az én ötletem volt a csere."
Bocsika, ezt ők b..arintották el!
Megtehették volna, hogy a nő eladja a panellakását, ebből kifizetik a te részedet, és te ebből veszel egy lakást (olyat, amilyenre futja belőle), a nőnek meg megmaradt volna a különbözet a bankszámláján.
Csak a hősszerelmesek nem tudtak várni hónapokat, meg te is belemehettél volna valami se vége-se hossza pereskedésbe a vagyonmegosztásnál. Mondjuk meg: ez volt az ára annak, hogy te gyorsan eltűntél abból a házból. Ez akkor az ő érdekük volt, nem a tiéd!
43.
Igazad van, "fogyatékos" vagyok, mert más mondd az eszem és mást a szívem.
De köszönöm, mindenki megerősített, hogy az "eszemre" halgassak.
Köszönöm mindeninek.
"Anyagilag én jöttem ki jobban a cserével...."
És akkor most ezt akarod visszacsinálni?
Közben olvastam 42. kommentedet.
A gyerekeitek, amíg veletek éltek, ők sem látták, mennyire rossz a házasságotok?
Tudod, én egy végletekig optimista ember vagyok.
El tudom képzelni, hogy valaki jó irányba megváltozik.
El tudom képzelni, hogy akik egyszer elváltak, később újra egymásra találnak, és újra összeházasodnak, és akkor lényegesen jobb színvonalú (de persze nem konfliktusmentes) kapcsolatban élnek együtt.
De ezeket én csak úgy tudom elképzelni, hogy (jelen esetben) a férjed egyedül marad. Évek telnek el, mindketten megemésztitek a történteket, és néha a gyerekek kapcsán találkoztok, pár szót váltotok egymással. És akkor, évek múlva esetleg elkezdődik négyszemközt egy hosszú-hosszú beszélgetés arról, hogy mit rontottatok el annak idején, és hogy sok jó is volt abban a kapcsolatban. És hogy most mindketten egyedül vagytok, és ez egyikőtöknek sem jó. És hogy már másként látjátok azokat a dolgokat, amiken akkor veszekedtetek. És akkor, egy lassú és óvatos közeledés után elképzelhető a kapcsolat újraéledése.
De nem úgy, hogy elment a szerető, még ki sem hűlt az ágya, tehát jöjjön vissza a régi asszony.
Számomra pont a volt férjednek ez a hozzáállása elég erős jelzés arra, hogy a férjed éppenhogy nem változott meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!