Nagyon nem tudom megszeretni a sógornőmet. Hogyan csináljam?
Nos ő a vőlegényem testvérének a barátnője így a sogornőm.
3eve vannak együtt egy idősek vagyunk amióta megtudtam hogy ő van frusztrált lettem, teljesen mások lettek a családi összejövetelek, már nem olyan vidám mint előtte mindig lehet érezni a feszültséget de úgy mindenkin.
Próbáltam nyitni fele többször is sose lett eredménye. Lehet vele beszélni 1-2 mondatot de ennyi...
Többször kiközösítettek minket a családi összejövetelekből mindenkit el hívtak csak minket nem, amikor a párom rá kérdezett a párom a testvérének miért ? jött a kamu szöveg “ hogy mi sose megyünk ha hívnak” közbe pedig sose hívtak sehova minket. Mindegy is.
Most a lány terhes lett, elkell fogadnom hogy mostmár biztosan a család része marad örökre a baba miatt. Ezzel nincs gond végülis mert engem nem zavar a baba nagyon várom már viszont engem ez a lány egy cseppet sem érdekel mer nem szeretnek vele jóba lenni viszont a gyerekkel pedig szeretnek, nagyon is. Hogy csinaljam hogy ne érezzék rajtam hogy nagyon nem tudok azonosulni ezzel a lánnyal? Hogy lehetnek olyan aki nem veszi fel a sérelmeket és totalisan nem törődöm lenni és nem idegeskedni miatta? Remelem érthető hogy mit szeretnek nem tudom hogy tudnám ezt jól megfogalmazni.
Először is nem a sógornőd, max az lesz valamikor, ha te összeházasodsz a vőlegényeddel, ő meg az ő partnerével.
Másodszor nem kell szeretni, csupán el kell fogadni. Nekem úgy tűnik, féltékeny vagy ra
Nem vagy köteles megszeretni még akkor sem ha már papíron is rokonok lesztek, mert jelenleg nem vagytok azok és sógornőd sem még. De mindegy is, nem vagy köteles megszeretni, nem vagy köteles vele jópofizni ha nem akarsz. Udvariasságból pár szót váltasz vele ha úgy van, ha nagyon nyomul akkor szépen, illedelmesen megmondod neki hogy bocs de ez nem fog működni és ennyi.
Én sem szeretem a sógoromat, nem is nagyon kedvelem, de nem is utálom. Én teljesen semlegesen kezelem, néha váltok vele pár mondatot de ennyi.
Papíron valószínűleg elég sokáig nem leszünk azok mert én nem szeretnek meg házasodni feleslegesnek érzem, ettől függetlenül ugyanúgy férjemnek tekintem a páromat és így öt teljes mértékben a sogornomnek.Valoszinuleg ha pár év múlva gyereket szeretnénk majd akkor meg házasodunk de mi semmi késztetést nem érzünk a házasságra. 😊
Bocsánat, de miből gondolod hogy féltékeny lennék? Nem írtam se magamról se róla semmit amiből erre lehetne következtetni. Nem vagyok rá féltékeny. Egyszerűen nem szimpatikus és valószínűleg ez kölcsönös a viselkedésükből ítélve ő az aki féltékeny lehet rám, amiért próbál az elejétől kezdve “kiturni” és versengeni velem.
A párom bátyja egyébként kiskoruk óta verseng a testvérével lehet innen fakad ez is hogy ez álltál ez a lány is ilyen fura.
Én próbáltam félre tenni a sérelmeim és azt hogy nem szimpatikus hátha megkedveltem de nem sikerült , sajnos nagyon azt érzem hogy nem őszinte, se a kapcsolatba se önmagáról nem is tudunk róla semmit. Mint ember úgy is megvan róla a véleményem sehol nem tart sajnos az életben. Viszont ez engem hidegen hagyott volna ha velem normális lett volna de beszélgetni se lehet vele. Sokszor kínos csend megse szólal.3 éve ismerem és valójában mégsem de ez lehet már így marad de már nem izgat. Viszont a baba azért sok mindent megmozgatott bennem, szívesen segítenek neki ha el kellene menni valahova a babával amíg a párja dolgozik mert jogsija sincs , és tényleg nagyon várom ezt a babát és zavar hogy az anyját mégse tudom szeretni de a gyereket pedig már most mintha az én kisöcsém lenne.. 😅 Fura egy érzés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!