Mi a legelső emléketek, hogyha visszagondoltok a gyerekkorotokra?

2-3 éves lehettem, az udvaron játszottam a nagymamámnál aztán bementem a műhelybe, ahol nagybátyám dolgozott (karosszériás vagy autófényező vagy valami ilyesmi volt), ő meg kitessékelt onnan a vegyszerek vagy a veszélyes szerszámok miatt. Erre emlékszem, ez az egyetlen igazi emlékem nagybátyámról. Rá néhány hónapra rá nagyon fiatalon agyvérzést kapott és meghalt.

Kb. 4 éves lehettem, amikor vidéki rokonoknál nyaraltunk. Anyu unokaöccse vitt engem meg az unokahúgomat bringával egyik háztól a másikig. Mivel én voltam anagyobb, ezért én ültem hátul a csomagtartón (régen volt, nem léteztek még gyerekülések). Rám szóltak, hogy tartsam jól szét lábam, de mikor elindult a bicikli megijedtem, összerántottam alábaimat és beszorult a küllők közé a bal bokám. Vérmérgezést is kaptam, nagyapám a hátán vitt az orvoshoz tetanuszra. Nehéz lenne elfelejteni, mert egyrészt a nyoma a mai napig látszik, másrészt soha nem tanultam biciklizni, fóbiám van tőle.

Anyám a fa főzökanállal ver, mert a benne rejlő lefolytott indulatot igy vezette le. Amiért az élete nem lett sikeres és nehézségei voltak anyagi és emberi. Olyan 4-5 éves lehettem. Ma se tudom miért kellett ilyen brutálisan megverni rendszeresen.

3-4 eves lehettem. Koraszulott voltam igy millio vizsgalatra vittek. Ez szemvizsgalat volt. Arra emlekszem hogy az asztalon volt egy muanyag jatek kacsa es nagyon tetszett, a doktor neni pedig megigeri, ha nyugton maradok a vizsgalat alatt, megkapom a kacsat. Eddig az emlek. Anyam elmeselesebol tudom hogy a kacsat nem kaptam meg, nem is jatek volt hanem konyvtamasz, mellesleg megvizsgalni se hagytam magam. Harman fogtak le es meg be is nyugtatoztak de nem hatott 😀