Kiakaszt a sógornőm, hogy kezeljem?

A férjemmel régóta együtt vagyunk, már van is egy kisbabánk. A tizenX év alatt sosem volt felhőtlen a viszonyunk a sógornőmmel, mert egyszerűen nem egyezik az életfelfogásunk. 37 éves, de még mindig a szüleivel él, mondván hogy minimálbérből nem tud elköltözni. Pedig csak a kényelem miatt van mèg az anyjàéknál. Arra költi így a fizetèsèt amire akarja. Persze ez az ő dolga, de mivel neki jóformán nincs élete, a miènken éli ki magát. Mindenre kíváncsi ès a szemünkbe mást mond, mint a hátunk mögött. Amikot beszèlünk valamirôl csak bólogat, a hátunk mögött meg kibeszél minket ami visszajut a fülünkbe, hiába nem lakunk közel egymáshoz. Mióta megszületett a kislányunk, a nevelèsi elveinkkel szembenálló dolgokat csinál. Pl ha azt mondjuk, hogy ebèd előtt nem ehet édességet, ő akkor is ad neki. Arra neveli a gyereket, hogy ha szeretne valamit a boltba, hisztizzen és akkor megvesszük neki. (Normàlis???)

A férjem nem nagyon kommunikált vele eddig se, ezért engem hívott, és én tartottam vele a kapcsolatot. Sajnálom amiert ilyen életet èl, de már nagyon unom ezt az egèszet. Mondanà az ember, hogy szakítsuk meg vele a kapcsolatot, de mivel anyósommal és apósommal èl, akiket nem szeretnènk büntetni ez nem ilyen egyszerű. Most a kijárási korlátozás miatt màr lassan két hónapja nem is voltunk, jó, hogy van mire fogni hogy nem megyünk. A nagyszülők miatt sajnálom csak. Ti mit tennétek a helyemben?