Már elegem van anyámból mit csináljak?

Akkor még azt az egy évet bírd ki.

Vissza fogod sírni, hogy minden a feneked alatt van, ahhoz képest, hogy egyedül milyen.

utolsó: már hogyne foglalkozzon a saját anyjával akivel él???

kérdező: üljetek le, és beszéljétek meg! Mondd el neki amit most leírtál, és próbáld jobb belátásra bírni! Az tényleg nem megoldás ha 17 évesen csapkodod az ajtót mint egy 8éves sértődött kislány! Ezt igenis meg kell beszélni!

Szerintem beszélj vele. Ugyanebben a cipőben vagyunk kb. 15 éves lány vagyok és nekem 23 éves bátyjám van. Ha én csinálok valamit, nem igazán csesznek le, viszont bátyámnak már pokollá vált az élete. Csak mi testvér létünkre összetartunk. :) Szerintem kérd meg anyukádat, hogy üljön le veled az asztalhoz és szánjon rád minimum 1 órát. És halgasson végig! Mondd el neki, hogy mi bánt és, hogy szeretnéd, ha nem tennének különbséget a hugod és közted és hogy tudod, hogy nem vagy tökéletes, de a hugod sem az és most nem támadni szeretnéd, hanem megbeszélni a dolgokat. Mondd meg neki, hogy 17 vagy és nagyon bánt, hogy mindenér leszúr és szeretnél úgy elmenni esténként bulizni vagy barátokkal beülni valahova, hogy amikor hazaérsz ne kelljen a leszídást hallgatni. Mondd meg neki, hogy mindig amikor elmész mondasz egy fix időt, amikor legkésőbb otthonvagy. És ha késel 10 percet ok nélkül, akkor szídjon meg, de így ne. Próbáld rávezetni, hogy te csak az életedet szeretnéd élni és nem köthet pórázra. És a legfontosabb: A HANGNEMED NE LEGYEN VITATKOZÓ, NE AKARJ HANGOSABBAN BESZÉLNI MINT Ő, NE TÁMADJ RÁ, HANEM CSAK FINOMAN, HALKAN MONDD. És ezt nem azért mert akkor ő is kiabál, ha te is, hanem mert akkor lehetésges, hogy rájön milyen jó 'kisfia' van és 'megsajnál', igazat ad neked. Próbáld meg. Ha minden igaz sikerülnie kell. Ha nem sikerül, akkor pedig szard le és csinálj amit akarsz (rendes határokon belül). Sok sikert! ;) És ne feledd, hiába van igazad, te vagy a 'gyerek'. :S

15/L

Én 18/F vagyok, és nálunk is hasonló a helyzet, mondhatnám azt h sorstársak vagyunk, mondjuk ennyire azért nálunk nem durvult még el a dolog, és a különbség annyi, hogy az én anyám akkor ilyen, amikor iszik. Mert sajnos ő olyan hogy szereti az italt és ha "bekeményít" vele, akkor aztán hőzöng, meg b.sszam meg a jó k.rva anyámat, ilyeneket mond, meg hogy dögöljek meg stb.

Én se foglalkozok vele, tudom sajnos, hogy az évek alatt elitta az agyát,,,

Egyelőre sajna tényleg nem tudsz mit csinálni, ahogy én sem, csak tűrni, és amint eljön az életedben az első olyan alkalom, hogy alkalmad lesz elköltözni otthonról, azonnal ragadd meg a lehetőséget. Persze ésszerűen gondold is végig :) Ennyi tudok mondani.

Akkor szerinted mégis mit tudunk tanácsolni neked? Elköltözni nem tudsz, mert nem vagy felnőtt, még fiatalkorú vagy. Ha elmész, a szüleid rendőrrel vitethetnek haza.

Két lehetőséged van:

1. Kéred az állami gondozásba vételedet erre az egy évre.

2. Megvárod míg 18 leszel és akkor elköltözhetsz és a saját lábadra állhatsz. DE, ez esetben saját magadat kell eltartanod, azaz biztosítani a lakhatást, a ruhákat, a kaját és minden mást is magadnak amire igényt tartasz. Ha betöltöd a 18-at, akkor nem szabhatják meg a szülők, hogy mit csinálsz, függetlenedsz tőlük, de egy árva fillért sem kötelesek adni neked vagy biztosítani a lakhatásodat.