Mit gondolsz? Szemét dolog ez?
Anyukám 14éves koromban meghalt. Testvérem értelmi fogyatékos. Én 20éves vagyok. Apukámmal élek és Anyu felőli Mamámmal. Nem akarok tovább itthon lakni, mert elegem van testvérem állandó visításából (ezt szó szerint értsétek), lelkileg már egy roncs vagyok, Apukám nem érti meg, hogy ez engem miért zavar annyira. (Mondjuk azért, mert nem tudok tanulni normálisan, erre az a válasza, hogy a tanulásra figyeljek.) Akármennyire is én vagyok a legfiatalabb ebben a roh@dt családban, nekem is van szemem és látom, hogy amióta Anya nincs, azóta testvérem állapota egyre rosszabb, mert Mama és Apa teljesen elkényeztetik.
Apa max hétvégén van testvéremmel meg délután, ha hazajön a munkából, addig Mama vigyáz rá, de már ő is nehezen bírja, mert teljesen kikészíti idegileg.
Én is sokszor idegbeteg vagyok, nagyon furcsán tudok viselkedni és én nem ilyen akarok lenni!
A kérdésem, hogy szemét dolog lenne-e albérletbe költöznöm? Apával megbeszéltem, nagy nehezen rábólintott. Azzal magyaráztam, hogy megpróbálnám és ha nem megy, akkor úgyis hazajövök. (De tudom, hogy menni fog.) Mert megkérdeztem Apától, hogy mennyit költ rám, csak rám a háztartásban minden szinten és abból a pénzből simán elköltözhetnék albérletbe. Nyáron dolgozni fogok. Szeptembertől másik városba megyek továbbtanulni és ott szeretnék lakni.
Mi a véleményetek? Az, hogy itt hagyom őket az nagyon szemétség? Vagy Ti mit csinálnátok a helyemben? Amúgy sem figyelnek rám, Apával alig beszélek, ha a családdal van valami zűr és én tudok róla egyből elmondom nekik, de fordítva nem így van. Mindig én vagyok a hülye (még 20éves létemre is), hogy én csak ne szóljak bele. Az önbizalmam a béka seg ge alatt van és sokszor kiborulok idegileg. Nem akarok így élni! : (
válasza: válasza:Akkor viszont az apukáddal van baj.Ő nem áll megfelelően hozzátok.Ne haragudj,az írásodból az jött le nem vagy túlságosan elfogadó vele.Tudom nagyon nehéz egy ilyen emberrel,de nem tehet róla amikor "olyanja" van.
Próbálj beszélni apukáddal,kezeljen téged normális felnőtt emberként,és ne akarjon dadáskodni feletted milyen a viszonyod a tesóddal.Örüljön neki ha szereted Őt és foglalkozol vele.Persze az önálló életedet ettől még elkezdheted máshol,talán tényleg könnyebb lesz mindenkinek ha látogatóba jársz haza.Sok sikert neked.
válasza:Kíváncsi vagyok, hogy az apuka, aki már a gyereke születése óta éli ezt az életet, milyen kérdést tenne fel itt.
A kérdező elmehet az ország másik végébe, és lehet boldog élete. De az apukának, már nem, és eddig sem volt.
Utolsó! Tudom és éppen ezért nem tudom, hogy menjek vagy ne. Félek, hogy lelkiismeret-furdalásom lenne, ha elköltöznék és "menekülnék". De másfelől, meg csalódott vagyok nagyon, mert én nem ilyen életet képzeltem magamnak. 20éves vagyok, és nem olyan életem van, amilyet én elképzeltem magamnak kiskoromban. Azt hittem, majd minden jó lesz, de nem, minden egyre rosszabb. De tudom, hogy ez van, nem tehetek semmit. Ezért gondoltam a költözésre. Ezért tettem fel a kérdést, mert nem vagyok biztos magamban. Én el szeretnék menni, kicsit önállósodni,nyugodtabb környezetben lenni. Viszont valahol bűntudatom is van, mert Apa dolgozik hajnali 6-tól délután 4-ig, akkor tesómmal van 2órát mert 6-kor Mamához átviszi, aztán a kerttel foglalkozik vagy tévézik vagy próbál pihenni. Hétvégén van többet tesómmal, de akkor is egyik nap délután 3-tól 6-ig a másik mamához viszi. Este meg a szomszéd mamához. Szóval tudom, hogy mindenkinek nehéz, aki ebbe benne van és lehet, hogy önző vagyok és szemét és éppen ezért kértem tanácsot. Mert fogalmam nincs, hogy lenne a jobb. : ((
Sz.A. a monogrammom.
Megértelek.
Nem vagy önző.
Látszik, hogy jobban érdekel a családod , mint saját magad. Ezért van bűntudatod.
Költözz el nyugodtan. Gondolom sokszor hazalátogatsz, és segítesz majd így is.
válasza:Azoktól kérdezem akik azt mondják "nem elég elfogadó"-mit tennének? Ott élnék le az életüket?
20 éves, fiatal-élnie kell. A testvére betegségéről Ő sem tehet. Tanulnia kell, karriert építeni-és majd lesz családja is. Vagy ne legyen? mert beteg a tesója? mert apa önző?
Egy szülőnek ez a feladata-vállalta a gyermekét, élete végéig. Ha beteg, ha nem. Nem szép dolog másban lelkiismeret furdalást kelteni a saját tehetetlenségünk miatt. Sosem várnám el a gyermekemtől-egyiktől se-, hogy az esetleges beteg fiam/lányom miatt az Ő élete is "tönkre menjen".
Én is lelkiznék-de elmennék, nem megtagadod Őket.
válasza:Egyébként apujék nem a tesónak csinálták a gyereket-ha még durván is hangzik.
Lehet tőle segítséget kérni-de csak addig a mértékig míg az Ő boldogságát nem teszi tönkre.
V. apa mit akar, két "szenvedő" gyereket.
Komolya nem értem mire jó ez.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!