Állandó kölcsön. (többi lent) (? )
Szóval az a helyzet hogy a barátomtól a szülei 1-2 havonta mindig kérnek kölcsön pénzt (azon kívül amit minden hónapban lead nekik) és ez eddig nem is volt nagyon gond mert nem sokat kértek és egyből vissza is adták amikor megjött a fizetésük.
Na de most jött az hogy 120 ezeret kértek tőle (hirtelen kiadás) és jelenleg a barátomnak emiatt kuporgatnia kell és alig maradt valami neki, és jelenleg munkahelyet vált szóval nem is nagyon fog kapni februárban.
Tudom hogy nem az én dolgom de engem nagyon zavar hogy mindig tőle veszik el amikor van még testvére is. Azt se tudja mikor kapja majd vissza(de biztos nem a következő fizunál ahogy eddig) és miután meg lesz az új munkahelye mi ketten költözni szeretnénk és még ennek tudatában is ezt csinálják :/
Őt is nagyon zavarja de nem szólna semmit, én meg nem akarom felhozni meg nem is tudom hogy hozhatnám fel mert tényleg nem az én dolgom , de nagyon nem bírom ha valaki neki okoz rosszat és látom hogy neki is kellemetlen.
Az is eszembejutott hogy a költözésünk után is mindig tőle fognak kéregetni?? Ezt meg már főleg nem akarom felhozni neki szóval akinek van abba tapasztalata az leírná hogy alakult? Akinek nincs attól is valami tanács jól jönne :/
Bocsi ha hosszú lett és köszönöm a válaszokat előre is:)
A helyzet nem oké. A többi testvér ad ugyanennyit kölcsön?
A barátod megfelelési kényszeres vagy mama fiacskája stb. Pénzszúke helyzetben nem jó kölcsön adniNeki kell meghúzni a határt, és golyókat növeszteni. Ebben persze segíthetsz. Kicsit te lesz a köcsög meny(jelölt), na bumm.
A szülők mindig köcslönkérnek, és mindig megadják? Akkor a 3 testvér vonjon nullszaldót karácsony alkalmából elengedve a tartozást, a mamáék meg gazdálkodjanak felelősen.
Lehet nemet is mondani a kölcsönre.
Jó, persze, segít az ember a családtagjain, barátain, akikben megbízik, de van egy határ. Ha az én megélhetésemet, jólétemet veszélyezteti, akkor nem adok kölcsön, illetve kevesebb összeget, csak amennyi nem hiányzik az én háztartásomból.
Ezt a kölcsön kéregetőnek is meg kell értenie.
Egyébként meg nem utólag kell sírni, meg nélkülözni, hanem akkor egyenesen, felnőtt módra megbeszélni, hogy most ez van, nem tudok adni, vagy azt, hogy most sajnos csak ennyit tudok adni.
Majd legközelebb alkalmazzátok.
És igen, elismerem, elég idegesítő ha valakitől állandóan kölcsön kéregetnek, még akkor is, ha megadják. Én nem bírnám sokáig, hogy ingyen banknak nézzenek, biztosan leállítanám őket egy idő múlva. De ez én vagyok...
Hát igen, nem is az a baj hogy segít a szüleinek,hanem hogy sokszor kérnek pluszba és oké hogy vissza adják de már engem zavar pedig nem is az én pénzem :/
Csak hát ez meg hogy ennyi pénzt így egyszerre úgy hogy ilyen helyzetben van :/
Még nem vagyunk közös kasszán hogy beleszólhassak, az ő pénze mind, de ha felhozom akkor meg jön az hogy akkor ne segítsen a szüleinek? Pedig őt is zavarja, de nem mond nemet, pedig amúgy minden másba határozott és nem mondanám kis anyuci pici fiának, de ebben igen
" de ha felhozom akkor meg jön az hogy akkor ne segítsen a szüleinek? "
Mindegy, hogy külön éltek, vagy összeköltöztök, a barátod első helyre fogja tenni a szülei kisegítését.
Megelégszik azzal, hogy morog az orra alatt, de nem akarja felvállalni azt, hogy nemet mondjon.
Ők most először kértek ilyen nagy összeget, máskor ilyen 5-10 ezret kértek pluszba azon kívül amit lead, és azt tényleg vissza is adták egyből, de ez a lényeg ebbe hogy már ez is zavaró egy idő után és most még ez a 120 amit biztos nem lát még pár hónapig a barátom ez már nálam eléggé betette a kaput.
Örülök hogy nem csak én látom úgy hogy attól mert a szülei nem kell bankosat játszani.
Igazából engem most inkább tanács érdekelne hogy hogyan juttathatnám ezt el az ő eszéig is
Velem ugyanezt csinálták annó a szüleim, csak nagyobb (400-500 ezres) összegekben. Amíg otthon éltem velük, addig hatott a lelki terror meg úgymond nem hiányzott annyira a pénz. Az elején kölcsön kértek, de egy idő után mindig 'elfelejtették' visszaadni. Amikor külön költöztem akkor is próbálkoztak, de ugye akkor már annyira nem engedhettem meg magamnak. Sokszor mondtam nemet következetesen,mindig jöttek a lelki terrorral. Nagyon sokszor kellett nemet mondani mire felfogták, de ígyis évekbe telt kialakítanom,hogy most már ne nézzenek banknak. Most már tesómtól kérnek,ha úgy van, de ő is előbb utóbb meg fogja unni. Nálam már meg sem merik kérdezni,mert több veszekedés is volt belőle.
Szóval csak azt tudom tanácsolni,amíg nem áll a sarkára,addig mindig ingyen bank marad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!