Anyám megvert, mert (szerinte) szemtelen voltam. Szerinted jogosan kaptam a verést?

Anyád egy épületes r.banc, ha még egyszer megpróbál megütni, vágd nyakon, hogy a fal adja a másikat. Aki verekszik, az csak ebből ért. Nem hiszem, hogy célra vezető lenne a leülős beszélgetés kezdeményezése.

Amit írtál annak fényében igazságos volt, hogy "ne a te nyakadra szült volna gyereket".

Aljasságnak tartom az abortuszra késztetést.

Nem azért de te sem vagy semmi. Az hogy anyád rosszat tett nem azt jelenti hogy te is fel vagy hatalmazva hogy az ő nyakára szülj. Honnan tusdod hogy van elég neki hogy még a te gyereked is pénzelje? Az már nem számít?

Nem volt igaza hogy megvert de te sem vagy jobb ha ilyen idős pasikkal jársz és még ketten sincs elég eszetek rendesen védekezni.

Neked volt igazad. Anyukádat nem minősíteném inkább. Ilyen szempontból amúgy is mindegy, hiszen attól nem fog megváltozni a viselkedése, hogy én azt mondom, hogy neked volt igazad. Inkább azt kéne megoldani, hogy rendeződjön a dolog. Én is egyedülálló szülő vagyok, nekem anyukám szokott a fiamra vigyázni, ha olyan programom van, ahova őt nem tudom vinni. De soha eszembe sem jutna, hogy ő miattam mondja le a programját. Talán az lenne a legjobb, ha anyukáddal megbeszélnétek egy időbeosztást, hogy mindketten ahhoz tudjatok igazodni. Pl. hogy hetente kétszer vigyázol a tesóra napközben, akkor ő tud a pasijával találkozni, plusz 2-3 hetente este is vigyázol rá, ha valahova szórakozni akar menni. És ez még csak nem is számít kevés alkalomnak egy felnőtt, gyereket nevelő nő esetében. Hányan vannak, akik örülnek, ha évente egyszer eljutnak valahova gyerek nélkül...

A másik meg az, hogy anyukáddal azt is meg kéne értetni valahogy, hogy ha azt akarja, hogy bébiszitterkedj egy kicsit, akkor ezt előre mondja meg, ne az utolsó pillanatban, amikor neked már lehet, hogy más dolgod lenne. Én is mindig legalább egy héttel korábban megkérdezem anyukámat, hogy tudna-e unokázni. Ha valami hirtelen ötletről van szó, akkor tisztában vagyok vele, hogy benne van a pakliban, hogy nem ér rá, vagy nincs kedve.

De a lényeg az, hogy próbáld ezt vele higgadtan megbeszélni. Tudom, hogy nem könnyű, főleg azok után, hogy megvert, pedig csak az igazságot mondtad neki. De neked is az lenne a jó, ha erre többet nem kerülne sor. Próbáljatok kompromisszumot kötni.

Ja és az persze alap, hogy ha te úgy gondolod akkor anyuci hipphopp feladja magát és otthon marad pár évre a te gyereked miatt. Abba bele sem gondolsz hogy ő akarta volna? Nehogy már még ő legyen a gonosz...

Gondolom egyedül nevel, pénzel, és ilyen gyereke van, megértem hogy feszült és ki akar kapcsolódni!