Miert csak azt tartja a legtobb ember jo hazassagnak, amiben a felek nyaljak-faljak egymast es folyton egyutt vannak?

A hazassagom nagyon jo, mind a ferjem, mind en nagyon boldogok vagyunk. Van egy gyerekunk is, de van par ember, aki ugy gondolja, hogy a mi hazassagunk furcsa es nem ertik, hogy hogy birjuk. A ferjem sokat dolgozik tolunk tavol es sokszor honapokig nincs velunk es akkor jonnek a kerdesek, hogyha valakit szeretunk, akkor ezt hogy lehet birni stb. Mikor meg az ember parja nincs ott, epp, hogy ezek a buta beszolasok nem hianyoznak. Persze, hogy gondolok ra, de nem ertem, hogy miert kellene ebbe belehalnom, ha egyszer epp az a cel, hogy kibirjuk? Sosem voltunk sulve-fove egyutt olyan ertelemben, hogy nem tudtunk volna onalloan letezni es szenvedelyes szerelem nincs annyira testi ertelemben. Lelkileg nagyon is, gondolom, hogy jobban, mint a hazassagok nagy reszeben, mert nagyon ossze illunk. Nekunk ez igy jo, nem veszekszunk, minden fo dologban egyetertunk a hasonlosagunk miatt es 100%-ig boldogok vagyunk, mikor egyutt vagyunk es kulon is tudunk letezni, ha muszaj. Ez talan nem eleg jo? Miert kell leszolni? Azert mert nem nyaljuk-faljuk es hivogatjuk egymast a nap szinte minden orajaban, meg szerethetjuk egymast, nem? Nem minden szerelem, hazassag ugyanolyan, vagy ez lenne az elvaras? Szoval szerintetek mi jatszodik le az olyan emberekben, akik leszolnak engem, hogy hogy jol birom, hogy egyedul nevelem a gyerekemet, amig a ferjem nincs itthon honapokig?