Szoktatok arra gondolni, mi lesz ha már kihal az egész családotok és egyedül maradtok?

Igazából ha meghalok, utána már tényleg mindegy, csak azért remélem nem valami pöcegödörbe fognak bedobni, merthogy egy idegenért nem akar fizetni senki. Azért nem élek én olyan bezárkózott életet, haverjaim azok vannak, de hát ki tudja hol lesznek ők már akkor. Meg az is eszembe szokott jutni, hogy most ha pénz kell kölcsön akkor tudok kérni anyukámtól, ha orvosra van szükségem neki van mindenhol ismerőse, normálisan kikezelnek. Akinek nincs sehol ismerőse arra tojnak nagyívben. Egyébként nem vagyok én egy ilyen borúlátó ember, meg tudom hogy még annyi minden változhat, csak ugye az ember hajlamos a jelen kilátásaival szemlélni a jövőt.

Kedves 10. válaszoló, nagyon jó volt olvasni, amit leírtál igazán megható és egyetértek a nagymamáddal! Én is 26 éves vagyok és nem nagyon akartam soha családot én sem, most sem úgy állnak a dolgaim mintha a közeljövőben lenne bárkim is. Ellenben tényleg fiatalok vagyunk még, bármi megtörténhet! Nekem még szerencsére él mind a 4 nagyszülőm, igaz apukám szüleivel csak életemben egyszer találkoztam. Én vagyok az egyetlen unokájuk, és biztos ők is éreznek ilyesmit, hogy én valami "kis részük" vagyok, aki itt marad majd utánuk... és ha belegondolok kicsit szomorú lennék ha velem kihalna két család is.