Hogyan küzdhetném le a megfelelési kényszert, vagy hogy hívják ezt?

Én úgy látom hogy mindenben olyan akarsz lenni mint a nővéred, ami nem egészen helyes dolog. Oké, példaképnek remek, de ne akarj ő lenni, hanem légy önmagad. Érj el az életben annyit amennyit tudsz, a saját képességeid szerint cselekedj. Igen, fenn áll a lehetősége annak hogy nem érsz el annyit amennyit ő, na és? Nem vagyunk egyformák.

Mit számít az ki mit vár el tőled? Te azt tedd amit szeretnél és neked fontos, nem kell senkinek megfelelned, csak önmagadnak.

És te szerető férjet nagy családot meg egzisztenciát akarsz? Mert ha igen, akkor amint megvan a szerető férj ugyanott tartasz mint a nővéred, és teljesen lényegtelen, hogy a férjed milyen állampolgár. Nagy család - ugyanez. Az egzisztencia meg úgy néz ki, hogy egyik irányból kellesz hozzá te egy olyan érdeklődéssel, ami kitart annyira, hogy azzal több évig foglalkozz, vagyis szeresd az adott dolgot. Másrészről kell hozzá a társadalom, ami jobban meg rosszabbul értékeli a különböző tudásokat, és a tiédet éppen jobban. De ha az érdeklődésed olyan témájú, amit esetleg csak kisebb mértékben értékel pénzben meg presztízsben, akkor ott vagy, ahol a part szakad, ezt meg ezt szeretnéd, de mivel nem lehet akkora "egzisztenciád" mint a nővérednek ezért inkább nem választod. Nekem úgy tűnik, hogy nem tudod hogy hova tartasz, mert megzavar ez a tökéletesség-szempontrendszer és rá van szűkülve a tudatod. Ez persze a szüleid hibája abszolút. Valahogy arról kéne meggyőződnöd, hogy nem az a jó felfogás, amit eléd tárnak. Abból kéne kiindulnod, hogy a neked tetsző dolgokkal rendezd be az életedet, és ha valaki ennek ellenére összehasonlításba erőltet a nővéreddel (nem kell ugyanazt csinálnod, és nem összehasonlítható két ember ilyen módon-bár vannak, akik tényleg ezt erőltetik) az b*ssza meg magát, és ne próbálja meg ilyen módon a te értékedet értelmetlen megfoghatatlan kategóriák szerint kisebbíteni. A szüleiddel ugyanez a helyzet. a maguk egzisztenciájáról szövegeljenek, ha nekik ez annyira fontos, és ne a nővéredével.

figyu. ha lesz egy munkád (elég ha stabil, vagy megélhetést nyújt)és családod, de itthon, már túl is szárnyaltad tesódat, mert te itthon csináltad meg és ezért nem kellett országot váltanod, ahol úgy is könnyű ;)

szóval túl is szárnyalod, mert te még anyudékat sem hagyod el ezért :) sőt tudsz vinni nekik sütit is és segíteni őket a mindennapjaikban. ezerszer többet ér néha még egy szakmunkás is, mint egy full milliomos. miért? mert ő a semmiből csinálta meg!