Hogyan lehet legyőzni a megfelelési kényszert?

Szerintem, amikor találkoztok legközelebb, akkor ezt beszéld meg a pároddal.

Tudd, hogy mire vársz, mit csinált ő, amíg vártál?

Tudja-e egyáltalán, hogy várod a választ hamarabb?

/kisördögöd, csak addig fog zavarni, amíg nem látsz tisztán/

Először tudd, hogy nem tudod mi miért történik...félelmeidnek nem lesz ereje.., aztán tudd meg, kérdezd meg, beszéld meg...félelmeidnek nem lesz helye sem...így lehet túllépni ;)

Szia!

Én is ilyen voltam.

De csak olyan férfi mellett, aki mellett nem éreztem magam biztonságban.

Másfelől meg valóban egy pszichológus sokat tud ezen segíteni!

Én ingyen járok, pánikbeteg vagyok és nagyon hullámzó a hangulatom (pszichiáterhez is járok és gyógyszer szedek, de lassan azzal leállok, ezért van a pszichológus, hogy "biztonságos legyen a landolás":))

Az iskolapszichológus nagyon béna volt még gimiben, de a mostani pszichomókusom nagyon kedves!

Már az segít önmagában, hogy van egy ember, akinek elmondhatom a gondjaimat, esetleg kívülállóként több mindent észrevesz...

És egy jó pszichológus segít megszeretni önmagad!

Én is voltam bulémiás, betegségektől, emberektől, a kinézetemtől és mások képzelt reakcióitól nagyon be tudok pánikolni.

Még csak 3 alkalommal voltam a pszichológusnál.

Nem mondom, hogy na most azonnal érzem, hogy helyrejönnek a dolgaim, mert épp egy kis hullámvölgybe kerültem, de az imént kiírtam magamból, és máris jobb.

Korábban ez a hullámvölgy egy hétig s tarthatott úgy, hogy amíg tartott, nem tanultam, nem foglalkoztam magammal, csak ettem,filmeztem, olcsó kis örömforrásokkal vigasztaltam magam...

Ha nem a pasival van a bibi, akkor egy próbát megér ez a pszichológus-projekt!:)

Amúgy a pszichiáterem azt szokta mondani, vagy ássam bele magam a dolgokba, vagy engedjem el őket.

De tényleg, ha elengedem, akkor elengedtem, nincs tépelődés.

Feldmár pedig azt mondja, amíg érzed, hogy a levegő ki-be áramlik az orrodon, nincs baj, csak válaszutak.

Eldöntheted, hogy görcsölsz-e azon, hogy miért nem ír vissza a barátod.

Ha emellett döntöttél, akkor eldöntheted, hogy rákérdezel-e és idegzsábának láttatod magad, vagy nem kérdezel rá és tépelődsz magadban.

és így tovább...

Nem egyszerűbb elengedni?...

(Feltéve, hogy nem valós problémáról van szó és a párod egyébként kimutatja, hogy szeret.)

De ha úgy gondolod, a barátoddal is leülhettek ezt megbeszélni.

Nem várhatod el tőle, hogy munka mellett is mindig azonnal visszaírjon!

De elmondhatod neki, hogy ilyen bizonytalan vagy önmagadban, és kérhetsz tőle segítséget, hogy együtt oldjátok meg ezt.

és még egy:

Azért ne másoknak akarj megfelelni, mert ha mást mutatsz, mint aki vagy, nem a megfelelő ember fog beléd szeretni.

Akkor a másik nem is tud téged szeretni, hiszen ő csak az álarcot látja, és csak azt szeretheti.

Szóval érdemesebb bevállalósnak lenni és merni gyengének lenni, ha épp gyenge vagy.

Az őszinteség félelmetes, de nagyon jó dolog.

Igazából most én is ezt csinálom.

Nem keresek görcsösen pasit magamnak.

Járom az utam, és várom, hogy valaki legyen olyan őrült, és elfogadjon úgy, amilyen vagyok - és én legyek olyan őrült, hogy elfogadjam őt olyannak, amilyen.

És sokkal jobban érzem magam így (néha-néha elbizonytalanodva), mint görcsölni, kapaszkodni az aktuális pasiba, nem észrevenni az ordító hibáit, fényesre nyalni a fenekét és mindenben alárendelni magam az ő kényelmének...