Ti külön költöznétek?
A nagyszüleimtől örökölt házban élek a párommal és az egyik nagyszülőmmel, aki elég beteges és szenilis már sajnos. Én tanulok és dolgozom, párom szint úgy, szüleim lesz*rnak...
A mama nagyon feledékeny, napi rutin dolgokkal küzdünk, már nem bírom, sok ez nekem és még rá sem merek gondolni 27 évesen, hogy babát szüljek, pont ezek miatt.
Anyagilag a párommal nem állunk nagyon fényesen, de a mama sem állna, ha mi elköltöznénk, viszont ezt sem bírom sokáig!
Ti mit tennétek a helyemben?
Ha van papír az jó!
A kitartáson kívül van még egy dolog amit tehettek,de az szívtelenség és drága is:intézetbe adni a nagyit.De ha jól veszem ki a szavaidat,ez szóba sem jöhet,mert szereted a mamádat és hálával tartozol neki.Viszont úgy gondolom,hogyha külön költöztök sem lesz jobb a helyzetetek.Anyagilag sem.Arról nem is beszélve,mindig szaladni kéne a nagyihoz,hogy mi van vele.Szóval jobb,ha egy fedél alatt van veletek.Azt kéne belátnod,hogy egymásra vagytok utalva.
Hát nézd: volt nekem egy dédikém. Folyton mesélt, beszélgettünk, imádtam őt. Igaz, a végefelé őt is WC-re kellett kísérni, elfelejtett mindent, volt, hogy félrebeszélt, ellátásra szorult, de szívesen megcsináltam mindent, mert úgy éreztem, megéri. Hálás volt mindenért.(15 éves voltam)
És most ott a nagymamám: belekeseredett a saját "nyomorába". Rosszindulatú, gonosz megjegyzéseket tesz, mindent elvár, nem segítséget kér, hanem követel, leszól, szapul, csak úgy sugárzik belőle a keserűség (csak mert a fia elvált), holott mi sose bántottuk. 20 évesen őt már tuti nem vállalom be, mert erre nincs szükségem.
Szóval kétélű a kés.
Nem nem költöznék külön
Neked adta a házát cserébe te vigyázz rá
ha magára hagyod és történik vele valami akkor a lelkiismeret nem fog békén hagyni
Neked kell választanod, pár évig még a mamával vagy a halálodig a lelkiismereteddel akarsz harcba állni?
Mi hasonló helyzetben vagyunk, csak itt a férjemé az örökség. A nagymamája, aki velünk él olyan állapotban van, hogy már teljesen magatehetetlen és pelenkázni kell, az agyvérzés miatt a beszédközpontja is sérült, tehát még azt sem tudja elmondani, hogy mit szeretne. Amikor ide költöztünk, még akkor nem volt ilyen súlyos, de már akkor azt hittem ,hogy nem lehet rosszabb. Hát tévedtem. Az utóbbi hetekben kezdődött, hogy fullad és nem tud aludni, ez által mi sem. Minden éjjel háromszor felkiabál minket, nap közben is egész nap jajgat és szólítgat és mindig a tolókocsiban akar ülni. Úgy érzem kezdek tönkre menni, de szerintem ez már nem tart sokáig. Én mindezek mellett sem mennék el innen.
Gondold át, hogy lesz-e aki segít, ha esetleg a mamátok még rosszabb állapotba kerül. Tudok adni egy jó tippet, ha írsz privátban.
Igen, egyet értek azokkal, akik azt írják hálával tartozom Neki és nem szabad elfelejtenem a sok jót amit Tőle kaptam, sokszor nem lett volna mit ennem, ha Ő nincs... Ez tény!
Nem vagyok gonosz és hálátlan ember, nem akarom őt cserben hagyni, csak magamra is merek néha gondolni. Ez sem lehet baj...
itt mindenünk megvan, költünk a házra, terveink vannak vele, szeretnénk átalakítani, meg 3 szobát, ha lesz baba a mama se szenvedjen hiányt semmiben, de sokszor rám tör, ami ma is, hogy nem lenne-e jobb menekülni minden elől és vissza se nézni?
Tudom, hogy NEM! A párom szerint sem, mert tudja, hogy a távolban is folyton csak rajta járna az eszem, hogy mi kell vajon most neki...
És be kell ismernem, hogy hálával tartozom az égnek azért, a miért nem háklis, nem akaratos, nem hisztis és semmi egyéb "baj" nincs vele, azon kívül, hogy romlik a memóriája. Azt főzök, amit szeretnék, neki minden ízlik, mindent ránk hagy, hadd csináljuk, ami nekünk jó...
Szóval, sokszor én sem értem magamat, de higgyétek el mindezek ellenére sem ez volna egy fiatalnak a természetes, én ezzel tisztában vagyok, de ha nekem mégis ez adatott el kellene végre fogadnom, meg kellene békélnem vele és együtt kellene tudnom a helyzettel élni!!! ...és ez az, ami nehezen megy!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!