A fiam nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mit csináljak?

Tudod, nekem erről az jutott eszembe, mit is akarok én, mi legyen a fiamból.

És erre jutottam:

Nem érdekel, milyen tanuló, milyen sportoló (nyilván érdekel, hogy igyekezzen azért, de nem várom el tőle, hogy mindenáron jó legyen valamiben, ami láthatóan nem megy, bárhogy is igyekszik.)

Nem orvost, diplomatát, nyelvzsenit, vagy élsportolót, vagy bármi egyebet akarok nevelni belőle, hanem BOLDOG EMBERT! Érdekel a véleménye, valamint nem veszem zokon, ha 10 évesen azt mondja, nem érdekli semmi. De, érdekli, csak még nem tudja, mert 10 évesen az a normális, ha több minden is érdekli és maga sem tudja, melyik érdekli igazán. Ha a fiam professzorként lesz boldog, az a számomra pont olyan öröm lesz, mintha autószerelőként találja meg a boldogságot.

A Ti gyereketek valószínűleg látja az elvárást, hogy valamilyen irányba el kellene indulnia, és nem tudja, mi legyen az. De 10 évesen még nem is kell tudnia! Sok 10 éves tudja, mi érdekli, de egyik sem azért, mert erőltették a kérdést: "mi érdekel?" És kit érdekel, hogy Ti külföldi középiskolába akartátok küldni?! Megfordult a fejetekben, hogy ő nem biztos, hogy ezt akarja?

MINDENKI jó valamiben! Ha Te nem tudod, a Te fiad miben jó, az nem a fiad hibája....

Ui:

a külföldi középiskolához:

szerintem egy 14 éves gyereknek még szüksége van a szüleire.... Majd egyetemre/főiskolára menjen inkább messzebb.

Bár, hozzáteszem, mivel egyke, a kollégium jót tenne neki, nagyon jót, de azért olyan messzire nem tartom jónak... És egyedül külföldön 14 évesen... Szerintem korai.

Igen, a 10 évesnek csak az a dolga, hogy gyerek legyen... Jól van úgy, ahogy van... :)

Gimiben 12.ben (2éve) megbuktam matekból.Végül csak az érettségire való tekintettel kaptam egy ajándékkettest.

Érettségin sikerült összecsalnom 4-esre.(másoltam,súgtak) csak menjek át.

Nem akartam egyetemre menni,de a szüleim erőltették,hogy próbáljam meg.Előre tudtam,hogy kevés pontom lesz.De hogy apum vágya teljesüljön bejelöltem elsőnek a BME gépész karát.Összecsalva ugyan,de felvettek midnenki sírt.Szüleim örömükben én bánatomban.Végül gondoltam,ingyenes az oktatást megnézem én ezt a híres bme-t.Most végeztem el a 3. félévet 3.9 ösztöndíj átlagra!!!! Bukás nélkül sikerült elvégeznem a matek A1,A2,A3-at is. 3as 2es 4esre.

Szóval: az egész iskola kiröhögött,hogy HÁHÁHÁHÁÁ BME HÁHÁHÁ. És mégis.Bent maradtam,jól megy.

Nálam tanárfüggő volt ezek szerint.

10 éves,még a játékkal kell foglalkozni, a lányok haját huzogatni a suliba,nem minden szabadidejét elvenni a magántanárokkal,egyéb általad kedvelt sportokkal.

Miért nem hagyod,hogy élje a gyermeki életét????

14 évesen elküldeni külföldre,jó hogy nem internátusba akarod tenni...

Mást nem tehetsz, mint elfogadod.

Ha kimegy külföldre, ott biztos jól megtanul majd egy nyelvet, akkor is, ha nincs jó nyelvérzéke vagy lusta.

Csak mert nem jeles tanuló, még beírathatjátok külföldi középsuliba. Egy gyengébbe.

Azért azzal nem értek egyet, amit itt írtak, hogy 10 évesen még bármi lehet. Az már most látszik, hogy nem tud koncentrálni, nem kitartó, hiszen elég szétszórt. Olyan nincs, hogy villámcsapásra megváltozik. Nehéz egyetemre sosem fog menni, pl. mérnöki karra. De egy büfészakot még elvégezhet.

Mikor a fiamat vártam, az egyetlen hozzáfűzött reményem az volt, hogy egészséges legyen.Beváltotta,azóta is kisebb kilengésekkel, de tartja.Most 26 éves.Mérnök. Nehezen tanulta meg a nyelveket, vért izzadt az angollal, némettel.Én 3 nyelven beszélek, könnyen tanultam. Imádja a matekot, fizikát, ezekkel dolgozik hiszen.Engem középiskolában megbuktattak fizikából, matekból kegyelem kettesekkel mentem át.Imádok olvasni, a fiamnak könyörögni kell, hogy vegyen könyvet a kezébe.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a gyereked nem a te másolatod!Különálló ember.Egy darabig rád van bízva, vigyázz rá, nevelgesd, hagyd kibontakozni!Ő nem a tied, hanem önmagáé.Akkor is élni fog, ha te már nem leszel.Arra tanítsd, hogy egyedül, önállóan tudjon élni,bízzon magában.Boldog,becsületes ember legyen!hogy hogyan éri ezt el, az másodrendű.