Párom nővére utál, mit tehetek, hogy megkedveljen? Bővebben lent
Nehéz természetű nő,és az a baj a kapcsolatunkban,hogy ő teljesen máshogy gondolkodik az életről,amit én elfogadtam,ő viszont nem igazán...
A korkülönbség is elég nagy köztünk,ő 39 éves én 23...
Páromnak fontos hogy jóban legyenek,és én ebben maximálisan támogatni szeretném...de a nővére folyton érezteti,hogy nem kedvel...
igazából az egész abból indult ki,hogy nekünk babánk lesz...ő viszont nem szült,mert nem akart,most meg már bánja,és gondolom rosszul esik neki,hogy én viszonylag fiatalon vállaltam a kicsit...szüleiknek első unokája,és azóta az apósom engem ajnároz állandóan,hogy unokát szülök,amit ilyenkor mindig megpróbálok hárítani,de nehéz helyzet...
Megpróbáltam kedveskedni apró figyelmességekkel,vettem a lánynak dvd-t,csokit,lakásba díszeket,olyasmiket amiket szeret...de még megköszönni is elfelejtette...
beszólásokat meg folyton kapok,elég durvákat pl.hogy neki is csak akkor lesz gyereke,ha felcsinálják...persze nem rám gondolt,de mikor elő jött róla a szó a rokonoknál,őt kezdték el piszkálni...
gondolhatjátok milyen kellemetlen volt,hogy ezt mondta rólam párom rokonainak,akik még csak néhányszor találkoztak velem...múltkor megkértük,mielőtt nődokihoz mentem,hadd mérjem le,mennyit híztunk a bébivel,most a 8 és fél hónapos vagyok,3 kg-t híztam,eszek rendesen,ilyen az alkatom,nem jön fel plusz kiló,csak a bébi...
emiatt is nekem esett,hogy milyen rossz anya vagyok már most,hogy nem tudok hízni,nem lesz tejem...stb...
mondta unokatesójuk,hogy irigy a bébi miatt,és amiatt,hogy nem híztam el...és minden,ami engem boldoggá tesz,az őt idegesíti,mert arra emlékezteti,hogy neki ez nem jött össze,és most egyedül van...
és hasonló beszólásokból bőven volt még,amit én lenyeltem,mert páromra gondoltam...most viszont megszeretné hívni nővérét hogy töltse velünk a Szentestét...amit én eléggé nehezményezek,mert legalább ezen a napon szeretnék nyugodtan,meghitten lenni a bébivel,és párommal...
párom nem vette magára a beszólásokat,mert ő azt mondta nővére érzéketlen,és azért beszél velem így,persze amikor ő kapott egy olyan beszólást egy kollégától,hogy rossz apa lesz,rögtön magára vette...én akkor mondtam neki,hogy nekem is ugyanilyen rosszul esik,hogy nem véd meg legalább egy picit nővére előtt...
ötletem már nincs mivel kedveltethetném meg magam...megpróbáltam beszélni vele,azt mondta,neki idő kell míg megbízik valakiben,és kinyílik valakinek...-mondja ezt 39 évesen nekem,úgy hogy nem adtam rá semmi okot,hogy ne bízhatna bennem...én csak annyit szeretnék,ha elfogadna,mint a testvére párját,és nem lenne "bunkó" velem...
szeretem a párom és sok mindenre hajlandó vagyok érte,de most már kezd sok lenni az állandó sértegetésekből,amire nem szolgáltam rá...
ha nem változik meg a viselkedése irányomban,én inkább kerülni fogom a társaságát,csakhogy akkor majd magyarázatot kell adnom arra is,hogy miért nem megyünk anyósomékhoz,ha ő is ott van...és ez megint nekem kellemetlen...
nem tudom mit csináljak,hogy lehetne megoldani a köztünk lévő feszültséget?
Volt már valaki hasonló helyzetben?
Előre is köszönöm a tanácsokat!
Szerencsére nálunk csak nekem van testvérem, ők viszont elfogadják a páromat... nehéz helyzetben vagy, vannak ilyen keserű emberek, főleg 40 és 55 között tapasztalataim szerint, ebből a korosztályból rengeteg rosszindulatú, keserű ember kerül ki... ők még éltek a régi rendszerben is, de most is helyt kell állniuk, azt hiszem, a probléma egyik gyökere ez lehet... Mást nem tudok tanácsolni, mint amit már te is próbáltál: beszélj vele. Menjetek el együtt valahová még karácsony előtt, egy moziba esetleg, aztán üljetek be étterembe, kávézóba, vagy csak sétálni, vagy egyszerűen maradjatok otthon, de legyetek kettesben. Mesélj neki magadról, arról, hogy mennyire szereted a testvérét, és hogy örülsz a kisbabátoknak, arról, hogy te és a gyerek nem tehet róla, hogy neki nem jött össze... biztosítsd arról, hogy együtt érzel vele, hogy veled bármikor beszélhet... hátha megnyílik, és kiderül, hogy ez a keserű "gyűlölet" csupán egy álca, és rengeteg érzelem van benne... beszéld meg vele, hogy nem kell ezt mutatnia magából, legyen ő is boldog, 39 éves, ha van párja esetleg, vagy alakulóban, még nem késett le egy saját babáról, 2-3 évig még lehet esélye. Vond majd be a baba körüli teendőkbe, és mondd neki, hogy nyugodtan tekintse a babát a sajátjának is. Persze csak akkor, ha ez nem fog zavarni. A lényeg, hogy próbálkozz, légy vele kedves, őszinte. Ha egy picit megnyílik, szervezhettek egy közös programot már hármasban, vonjátok be a párodat is, és együtt beszéljétek meg a problémákat. Ha pedig végképp nem megy, és zavar a dolog, akkor semmi értelme. Beszélj pároddal, hogy ez így nem lesz jó, álljon melléd egy kicsit.
A rokonokkal is mnidenképp beszélned kell, hogy ne ajnározzanak annyira előtte, és ne piszkálják, segítsenek benne, hogy megszerettesd magad.
Sok sikert, remélem, összejön. És sok boldogságot a babához is!
Hát én nem akarnám megkedveltetni magamat vele.
a párod meg kivánhat tőled bármit, ha a tesója ebben nem partner. Te is egyenrangú fél vagy a kapcsolatotokban, neki is el kell fogadnia, hogy neked rosszul esik, hogy a nővére nem kedvel téged, tehát nem kényszerithet olyan szentestébe, amiben te nem érzed jól magad. Ezt elmondod neki, aztán kész, ne jöjjön a tesója szentestére.
Ha mindent lenyelsz, mert a párod elvárja, az nem működőképes kapcsolat és ezt neki is elmondhatod. Egyenrangúak vagytok és neked is vannak érzéseid, ő is köteles ezeket tiszteletben tartani. Majd ha tud vislekedni a tesója, akkor jöhet. És ha ő hárit (párod), azzal nem oldja meg a problémát, ez struccpolitika. Beszélj a fejével, mondd el ezeket neki!
hát egy kicsit én is irigy vagyok, hogy bevállaltál egy babát :)
nos, a leírtak alapján igen, féltékeny rád, hogy boldog vagy és babát vársz. valahogy a gyereken keresztül kéne kibékülnötök, na nem mintha, eszközként működne félre ne értsd. mindketten felnőttek vagyok, valahogy csak meg lehet ezt beszélni. ülj le vele és normálisan mond el, vagy kérdezd meg, hogy mi a problémája veled? mit csinálsz rosszul, hogy ő ennyire utál? neked ez nem jó, mert pocakos vagy és ilyenkor ugye kerülendő a stressz, és amúgy is, szeretnéd ha a kis lurkónak egy fantasztikus nagynénje lenne...mehetne veled baba holmikat keresni, és hasonlók, mert szeretnéd ha jóban lennétek. legalább az öccse és a párod kedvéért próbálja meg, hiszen ez nektek is nehéz, első gyerek jön, így minden tanács, segítség jól jönne.
ha ezeket így elmondod és a szívére hatsz, sztm meg fogja próbálni aztán a végén ki tudja, lehet, hogy még nagyon jó barátnők is lesztek
ha nem, akkor egy jégkirálynővel van dolgod :(
remélem segítettem egy kicsit, sok sikert a kicsihez is :)
u.i.: mi lesz a neve? szabad tudni?? :)
Biztos, hogy férfi vagy? Mert a nők szokták ennyire túldramatizálni a helyzetet. Mindegy. Írod, hogy szeretnéd, ha elfogadna téged, miközben, te esélyt sem adsz neki, hogy elfogadd őt. Mert ahogy leírtad, úgy tűnik, hogy a párod nővérének szimplán ilyen a természete és kész. 39 évesen már nem fog megváltozni.
Egyébként, én is azt ajánlanám, hogy szemtől szemben mondd el ezeket neki és próbáld megbeszélni vele.
Nem tudom, mennyi ideje vagytok a pároddal, de lehet, hogy a nővérének idő kell, hogy megszokjon téged, vannak ilyen emberek. Lehet, hogy te nem szolgáltattál okot rá, hogy ne bízzon benned, de ő alapból ilyen. Vannak ilyen emberek, ez nem a te hibád.
Meg eléggé sértődékeny, sérülékeny embernek tűnsz, ami nem baj, csak én nem nagyon találkoztam még ilyen férfival, általában a férfiak nem is gondolkodnak el ilyeneken, nem is foglalkoznak ilyesmivel, az én férjem nem rágódik ilyeneken, hogy ki szólt be neki a családból és vajon akkor ost meg akarta-e bántani, stb. Fel sem tűnik neki, az esetleges csipkelődő megjegyzéseket észre sem veszi, nekem kell szólnom, ha olyat tapasztalok:) Szóval, érzékenyebb ember vagy és lehet, hogy annyira nem rossz a helyzet, nem biztos, hogy meg akar bántani direkt. Szerintem mindenképp beszélj erről vele szemtől szemben és, ha nem is fog megváltozni a helyzet egyből, de talán idővel javulni fog. Amúgy tényleg lehet, hogy idő kell neki ehhez.
Akkor sikerült ezt nagyon részletesen elolvasnom:) Legyen annyi mentségem, hogy én is terhes vagyok és képtelen mostanában odafigyelni a részletekre:))
Akkor más a helyzet. Szimpla női féltékenységről és irigységről van szó. Ennyi. Talán idővel megkedvelitek egymást, de úgy látszik, hogy nem rajtad múlik.
És én sem akarnám a helyedben, hogy együtt karácsonyozzon velünk. Szerintem beszéld meg a pároddal, hogy szeretnél most csak vele lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!