Melyik nagyim gondolkodása helyes a sírokról?
Apai nagyi: évente 2x kimegy a temetőbe, rendbe teszi a papa sírját, de aztmondja neki a temető nem virágos rét , ő nem díszitgeti a sírt, nem valami szép a papa sírja, nagyi aztmondja neki a papa a szívében él és az emlékeiben nemkell a temetőt díszitgetni azzal jobb nem lesz és nem érdekli ki mitszól, neki a szívében él a papa...
Anyai nagyi: éveken át rakták a pénzt hogyha egyszer meghalnak kriptába legyenek, mert ott védetebb, meg 2 milliós sírkő legyen nekik. Anyai nagyi hetente 2x kimegy a temetöbe rendbe teszi a szülei sírját, papa sírját, friss virágokkal tele rakja, ő ritkán mond ilyet mint az apai nagymama hogy a papa a szivében él neki az a fontos a sír rendbe legyen, mindenentekkor rákölt 30 ezret a gyertya és virágokra, mert őt nehogy megszólják mert látják a sírt az emberek. Világ életükbe inkább megették a csirke farhátat csak drága sírkő legyen nekik, ellenben az apai nagyimék jartak nyaralni élték az életüket , az anyaiak meg sporoltak csak,
#8 valaki azért csináltatja meg a sírt előre, mert később le van a gondja vele,akkor van rá pénze. Nyugdíjból nehéz egy sírt kifozetni, főleg ha nem akar plusz költséget hagyni gyerekekre unokákra.
De persze van/lehet olyanra is példa, amit te irsz.
Egyébként, nem ez a kérdés.
Válaszolva rá:
Ahány ember, annyi gondolkodás mód. Nem csak jó, nem csak rossz van. :)
Szerintem a kettő közötti lenne az igazi.
Anyukám és a bátyja dupla sírba lettek eltemetve, először anyukám. Én külföldön élek, ritkán jutok haza, de akkor mindig rendbe rakom a sírt. Legutóbb mikor mentem, tiszta gaz volt az egész, se virág semmi, csak egy napszítta művirág volt, illetve egy elrohadt virágokkal teli kaspó. Megcsináltam az egészet, fakeretet raktam köré, zúzott kő, virágok stb. Konkrétan lelettem b@szva, hogy mit képzelek magamról, senkitől nem kértem egy forintot sem, mégis én voltam a sz@r, hogy megcsináltam...
Tényleg mindkét út érthető.
Bár én "szeretem" rendben tartani a sírt. (Nagyon bizarr megfogalmazás, de ilyenkor mindig arra gondolok, hogy már csak ennyit tehetek értük. Több száz km-re vannak eltemetve, szóval nem arról szól, hogy XY megszól, mert nem ismerek senkit, de legyen rendben.)
Viszont halottak napjára sosem megyek le, mert az évnek ebben a szakaszában nincs egy egész napom arra, hogy utazzak. (És igen, én is úgy vagyok vele, hogy sokat törődtem velük, míg éltek, így is elmegyek a temetőbe évente többször, és úgy van kialakítva a sír, hogy ne vaduljon, meg olyanokat ültetek, amik tartósan megmaradnak, de sosem "alkalmakra", és gondoljon bárki bármit, a halottak napját én "kihagyom".)
Azt is megértem, aki előre elrendezi a sírját, és bár lehet ez azzal magyarázni, hogy akkor a családnak majd nem lesz gondja ezzel, tőlem távol áll ez a gondolkozás. Nyilván aki ezt előre el akarja rendezni, az megnyugvást lel abban, hogy tudja, hogy hol lesz eltemetve, milyen sírban, hogy el van rendezve a dolog stb. (Előző válaszolóhoz kiegészítés: nálunk a temetőben "átlagos" koporsós sírhelyet is ki lehet 50 évre előre fizetni, a kriptákat meg alapból 100 évre kell megváltani. De olyat falun még nem hallottam, hogy "kidobtak" volna valakit a sírjából, mert ott van hely. Ez inkább városi "szokás" az érthető helyszűke miatt.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!