Ha ennyire zavarja a kutya oket, miert nem lehet mashol talalkozni?
Lett egy kutyank, standard uszkar. Anyosek nem csipazzak, a sogornom meg konkretan fel tole.
Nem sokkal az elkoltozes utan vettuk a kutyat, egy nagyobb lakasba koltoztunk. Anyosek mar vartak, hogy majd tobbszor atjonnek, en sem bantam volna ugy isten igazabol. Aztan amikor megtudtak, hogy van kutya, a lelkesedesuk letort, ok oda biza nem jonnek. Jo, rendben. Viszont, mi menjunk at hetvegen. En kijelentettem, hogy a kutya nelkul nem, mert egesz hetkoznap sokat van egyedul, nem is akkora nagy variacio a kozeli parkban a jatek es seta,, a hetvege pedig csak kutyas programokrol szol, ami nalunk azt jelenti, hogy akarhova megyunk jon velunk az eb. Eddig minden baratunkhoz is atvihettuk, minden hetvegenk flottul es boldogan telt.
Aztan mostansag ami nalam kiverte a biztositekot, az volt hogy egyik vasarnap beallit a csalad minden szo nelkul ebedelni. Mi elotte ertunk haza a piacozasbol szerencsejuk, hogy pont otthon voltunk. Na de, a kutyat zarjuk be a szobaba. En erre hat nem buszken de magambol kikelve elmondtam, hogy az eb csaladtag, ez az o othona, ha nem tetszik lehet menni.
Azota nincs parbeszed, a felesegem az en prtomat fogta termeszetesen, de nem bannam ha lehetne belkulni
"a kutya sosem fog hatbatamadni"
Lol, ezt mondd azoknak, akiket a saját, addig a légynek se ártani tudó kutyájuk marcangolt szét, miután egy szép napon valamitől bekattant..
Ha már ennyire embergyűlölő vagy, szerintem szakítsd meg mindenkivel a kapcsolatod és költözz valami kietlen helyre a pasikáddal meg a kutyikátokkal. Az okés, hogy a saját házatokban a kutya van otthon és nehogy már a vendégek szabják meg, hol legyen, amíg ők ott vannak, de nekem a pofámról is lesülne a bőr, ha meghívnának magukhoz vendégségbe, én meg beállítanék a házi kedvencemmel, akiről tudom, hogy nem kívánatos ott és még elkezdeném verni magam, hogy hát de igenis velünk jön az állatka is, mert csak ilyenkor tudunk együtt lenni....Ha olyan sokat dolgoztok, hogy alig van időtök a kutyára, mi a tökömnek vállaltátok?
És a másik, hogy én a cicákért vagyok oda, úgy szeretem a macskáinkat, mintha a saját kisgyerekeim lennének, mégse vinném magam őket egy olyan helyre, ahol tudom, nem látják őket szívesen...Nem hiszem el, hogy arra a pár órára nem lehet egyedül hagyni vagy valami ismerőst megkérni, hogy vigyázzon már rá, amíg ti odavagytok.
Ha meg nem tetszik, hogy nem vihetitek magatokkal a kutyát, nem kell elfogadni a meghívást, ilyen egyszerű..
Én szeretem az állatokat, de rühellem az ilyen "kutyám is családtag" embereket, akinek nem hogy családtag, de előjogokkal él az állat.
Azt egyértelműen meg tudom érteni, hogy valaki nem akarja, hogy odavidd a kutyát. De még azt is meg tudom érteni, hogy nem szeretnék, ha a kutya ott lenne mindig láb alatt.
Csak mellékesen megjegyzem, hogy sokszor még a gyereket is kiküldik, ha a felnőttek beszélgetni, társalogni akarnak. Mégsem lesz belőle vérre menő párbaj.
Nekünk is van egy kicsi kutyusunk.A sógornõm nagyon nem birja a kutyákat, sõt fél is tõlük.
Ha idejött mindig prédikált,hogy az angyalka nem fog bejönni az ablakon,mert kutyusunk van a lakásban.Milyen emberek vagyunk mi stb.A kutyámnak nem hullik a szõre,mindig tiszta stb.Legutóbb is a sógornõm játszotta itt a fejét a férjem fogta és az ölébe tette a kutyust.A sógornõm nem szólt semmit sem,de azóta nem jött, ez nekem viszont lelkileg egy megnyugvás.Ha idejött tulságosan otthon érezte magát és mindenbe beleütötte az orrát,még a házasságunkba is.
Ja a kutya sose támad hátba... szomszédomat épp a kezesbárány kutyája marcangolta meg “kicsit” 6 év után és még hány ilyenről hallani... Nincs bajom az állatokkal, a kutyákkal sem, de attól még állat és simán bekattanhat valami, aztán kicsit megkóstol..
Azt azért erős túlzásnak érzem, hogy a kutyát mindenhova cipelitek magatokkal, pláne hogy olyan helyre is vinnetek, ahol határozottan nem örülnek neki.. Nálatok azt csináltok, amit akartok, nincs joguk azt kérni h zard el a szobába és szó nélkül sem illik betoppani. Ez pofátlanság. Na de épp ugyanennyire pofátlanság máshoz cipelni a kutyádat, aki ennek kifejezetten nem örül! Hozzánk sem lehet állatot behozni. Számomra a kutya kinti állat, az udvarra való, nem a házba/lakásba. Semmi baja nem lesz a kutyának, ha átmentek 2-3 orara anyósekhoz. Ennyit azért már csak te is kibirsz a kutyád nélkül..
Off -Nálunk nincsen kutya, de azok az ismerőseim akik azt mantrázzák, hogy nem való állat a lakásba, sokszor nagydolog után sem mosnak kezet és cipővel jarkalnak a lakásban. Az meg, hogy a kutya megtámadja a gazdáját a gazda hibája, nevelés hiánya...engem támadt már meg kutya, egyértelműen az idióta gazda volt a hibás.
De szerintem ez egy provokáló kérdés, ki visz vendégségbe kutyát?
27. Szóval aki szerint illetlenség kutyával beállítani a vendégségbe, ahol nem szeretik a kutyákal, az állatgyűlölő :D
Idióta..
Aha, szóval aki szerint pofátlanság kutyát vendégségbe vinni és ő maga sem tart a lakasban, mert szerinte nem oda való, az máris állatgyűlölő és a legjobb, állatkínzó??! Ezt mégis hogy sikerült kihozni?! Valami nincs rendben az emeleten, az fix.
És egyáltalán nem csak nevelés kérdése ez a sztori, bármennyire szeretjuk a kutyákat, attól még ő egy állat és vannak állati ösztönei, bármikor bekattanhat valami és támadhat olyan kedve, hogy megharap. Nálunk volt ilyen eset a családban, unokatesomeknal, pedig ők aztán tényleg figyeltek a kutyára, szerették, tették-vették, rengeteget foglalkoztak vele és természetesen nevelve volt, mégis megharapdalta unokatesom lábát... szóval óvatosan azzal, hogy a kutya sosem támad hátba!
Utolsó Te nagyon hülye vagy, gondolom sosem volt kutyád.
A kutya nem egy tigris, nem "kattan be", minden előzmény nélkül.
Van amelyik betegség miatt változik meg (mint az embereknél is előfordul), van amelyiket hülyén nevelték, nem szocializálták (nem találkozott más kutyákkal), mert a kertbe való a kutya (ilyennek kutyát se adnék, az oké, hogy nem viszi be a lakásba, de a kerti kutyát az esetek többségében leszxrják, nem sétáltatják, mert ott a kert...mi is jól éreznénk magunkat egy helyre bezárva évekig hogyne...)
Visszatérve a kérdéshez: 2 éve nem volt még kutyám, és én se engedtem volna be más állatát a lakásba (most se szívesen). A miénk is úgy létezik bent, hogy minden séta után megtakarítjuk a lábát, szükség szerint a bundáját, de attól még szőröz. Én szeretem a kutyám, de tök megértem ha ez valakit idegesít.
És attól sem kapok agyvérzést, ha be kell zárnom egy kicsit egy szobába, mert vki fél tőle (pl. vízszerelő, és nem családtag!), pedig kistestű kutyám van (csak megvaúzza az idegeneket, hát ez van). Imádom a kutyám, el is van kényeztetve, de attól még nem ember.
És igen úgy köszönök a másik gazdinak kutyával, hogy sziasztok. Nincs mögötte tudatosság, szerintem ez egy felvett szokás. És barátkozni is úgy szoktam kutyukkal, hogy szia kutyus..nem tudom ezt máshogy hogyan lehetne, de nem kutyásoktól is ezt láttam. Ettől még senki sem lesz őrült kutyabolond.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!