Mit tehetek én, ha a férjem állandóan kiakasztják?
Hát én azt nem értem, te miért vagy ilyen megalkuvó hülye, aki hagyod, hogy a férjed rajtad vezesse le a stresszt.
Az EXEM is próbálkozott ilyennel. Ő is megalkuvó, munkahelyén is, mindenkivel szemben gyáván behúzza a farkát is, otthon meg én voltam a boxzsák.
Kétszer szóltam neki határozottan, hogy a munkahelyén meg az anyjával szemben legyen nagy a szája, ne velem szájhősködjön és bunkózzon, mikor ÉN mellette állok.
Harmadik alkalom után kidobtam a francba...
Valamit tenni kell, igen, ott kell hagyni a fenébe, mert minden megoldási javaslatod szar neki, kivéve azt, hogy téged bántson más hülyesége miatt.
A munkahelyi dolgokkal így nem tudsz mit kezdeni.
Az anyukájával kapcsolatban az a gond, hogy férjednek túlzott megfelelési kényszere van. Mintha még mindig azért küzdene, hogy végre valahára megdicsérje anyukája. Szinte biztos, hogy gyerekkorában ez nagyon hiányzott neki (és mástól sem kapta meg).
Szerintem a legjobbat akkor teszed vele, ha azt kommunikálod feléje, hogy te egy erős, okos embernek tartod, akire felnézel, akit tisztelsz. Tehát ellensúlyt képezel a folyton őt alázó anyjával és egyéb családtagjaival szemben.
És persze maximálisan azt kommunikálod feléje, hogy elfogadod őt olyannak, amilyen. Ettől talán egy kicsit jobban megnyílik. De ha neki ilyen a természete, akkor sosem lesz túl közlékeny.
Köszi, lehet megfogadom a tanácsod 10-es! Már annyiszor gondoltam rá, hogy lenyúlom a telefonját és letiltom rajta az egész kompánia számát... aztán ha kiderül, utáljanak csak, sőt. Engem nem zavar :D
11-es, azért nem ennyire tragikus a helyzet szerencsére, csak ha az ember kiír egy kérdést, akkor valahogy sosem tud belegondolni, hogy a másik oldalon hogy fog lejönni, amit próbált felvázolni :) Látom már én is, hogy nem jól fejeztem ki magam, nyilván nem vagytok gondolatolvasók, mindenki a maga tapasztalatai szerint értelemezi az olvasottakat.
Hogy mennyire komolytalanok ezek a "veszekedések": legutóbb éppen végzett a mosogatással, amikor megálltam mellette egy tál kinyújtandó tésztával és gyanútlanul megkérdeztem tőle, hogy a pultot lemosta-e (nyilván azzal a szándékkal, hogy ha frissen lepucolta, akkor nem kezdem el megint levakarni), erre ő teljesen kiakadt, hogy nem elég, hogy a kollégái számonkérik mindenért, még én is? Na ezen felhúztam magam már, pedig vicces inkább. Nem komoly beszólásai vannak, csak nekem esnek extra szarul, mert egyrészt ismer, és tudja hogy nem vagyok ilyen, másrészről meg sosem szoktunk vitatkozni, eddig tökéletesen harmonikus volt a kapcsolatunk. Idegesít, hogy nálunk csapódnak le újabban a külső konfliktusok.
Sajnálom az exed, gondolom, ő azért kicsit komolyabban tolta :(
Goldmund, nem mondasz hülyeséget :) Bár szoktam őt dicsérgetni, de szerintem pont nem azon a téren, amit erősíteni kéne. Megpróbálom bedobni kicsit magam, mert nagyon nem érdemli meg, hogy így lehúzzák, jó ember ő és egyébként a szakmájában is kiváló. Élek a gyanúval, hogy irigységből vagy pozícióféltésből kezdték el éppen szekálni, de ezzel én tényleg nem tudok mit kezdeni sajnos, azon kívül, hogy próbálom itthon pátyolgatni kicsit.
Engem nem zavar, ha nem panaszkodik, ha neki így jó, csak adja ki magából valahogy hatékonyabban az ég áldja meg. Előbb-utóbb az egészségére fog menni. De akkor anyósé is megromlik, azt garantálom...
Nem, kedves kérdező, az exem is "csak így" tolta, csak lehordott ezért-azért, minden kis apróság miatt - pl. mint a te pultos eseted.
Én meg egy ideig tűrtem, aztán megmondtam neki, hogy rohadtul elegem van ezekből a kiszólásaiból, és ha nem fejezi be, akkor szakítok vele.
Persze pszichológushoz ő sem akart menni, mert "megoldja", és társai, nekem is tök bezárkózott amúgy, soha nem mesélt semmit, kizárt a z életéből.
Mint a férjed téged, pontosan ugyanolyan volt az exem., ahogy olvasom, amiket írsz 100% egyezés.
Csak épp én 1 évig nem voltam hajlandó ezt elviselni, és most olyan párom van, aki megbecsül, és nem rajtam "veri le" - képletesen - a munkahelyi fxságokat, hanem MEGMONDJA, mi a baja, nem semmiségeken pattog velem.
Az meg, hogy pátyolgatod lószart nem ér.
Bizony oda kell állni és megmondani neki a magadét, határozottan.
Az nem pálya, hogy őt valaki felidegesíti, és aztán te kapod az ívet minden apró-cseprő szarért, mert ő csak veled mer keménykedni.
De nyugi, ha szülsz - NE szülj ilyen embernek! -, akkor majd a gyereken (is) fogja vezetni a feszkót, neki is "csak be-beszólogat".
Tudod, csak azon lehet segíteni, aki hagyja, a férjednek láthatólag minden remek ezzel a helyzettel.
Hazajövök, néha leoltom a nőmet, bunkóskodok vele kicsit, de legalább már feszült nem vagyok - igaz, hogy azt bántom, aki semmiről nem tehet és segíteni próbál, de kit izgat.
Hát., akkor ki így, ki úgy :)
Tíz éve vagyunk házasok, az elmúlt pár hónapban kezdte csak ezt, egyébként nem cserélném le a világért sem, mert a legjobb férj a világon. Ki van feküdve idegileg, mással is előfordult már. Én voltam már rosszabb állapotban is, mégis végig mellettem volt és támogatott. Szóval ez a minimum, hogy átsegítem valahogy ezen az időszakon. Valljuk be, inkább buggyanjon ilyen hülyeség ki belőle havonta kétszer, minthogy alkoholista legyen vagy ilyesmi, ezt könnyebb kijavítani. Engem nem is a kiszólásai, hanem az frusztrál, hogy tehetetlenül állok a háttérben. Nem vagyok az anyja helyett az anyja, hogy megvívjam helyette a harcait és elég különböző vérmérsékletűek vagyunk. Az ő helyében már az első hisztinél lerendeztem volna anyóst, ő meg mióta hagyja magát. Én ettől forrongok inkább. Pedig van önbecsülésem bőven, le is szoktam rendezni ha velem hisztizik, azért nem kell félteni :D Csak közben tudom, hogy nem ez lenne a megoldás, épp, hogy csökkenteni kéne a stresszt nem rátenni egy lapáttal, mert ő szemmel láthatóan már nem bír vele.
Sosem értettem,hogy egy önmagát eltartó ember miért függősíti magát így érzelmileg a szüleitől.
Napi szintű telefonálás?
Gondolom nyugdíjas az öregasszony és nem tudja lefoglalni magát.
Akkor boldog éveket, jó kínlódást.
Remek férj, csak épp semmibe veszi, amit kérsz tőle és rohadtul nem tart egyenrangú partnernek, különben nem rúgna beléd sokadjára is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!