Mit kezdjek a párom anyjával, hogy ne okoskodjon nekem állandóan?
Kicsit több mint egy éve vagyunk együtt a párommal, 21 évesek vagyunk mindketten. Egyenlőre otthon lakunk, ugyan abban a városban, nem messze egymástól. Semmi nem indokolta az összeköltözést, meg amúgy sem akarjuk elsietni, szóval jelenleg egyiken sem akarjuk még.. A találkozók alkalmával, hol ő jön hozzám, hol én megyek hozzá, egymásnál alszunk stb, nincs is ezzel semmi baj. Szüleim szeretik őt nagyon, és elvileg az ő szülei is engem.
A probélma az anyjával van, aki kedvel, csak olyan viselkedése van, olyan életszemlélete, ami teljesen különbözik az enyémtől, így a beszélgetések alkalmával sokszor kerülnénk összetűzésbe, ha nem nyelném le az okoskodását meg a folytonos vélemény osztogatását. Sosem szóltam neki vissza, nem akartam rossz viszonyt, csak így én nem érzem jól magam nála, van bennem egy kis félelem az anyja miatt. Leszól, kioktat, okoskodik, ha valamit nem úgy csinálunk, ahogy ő csinálná vagy ahogy elgondolta.
Pl: nem eszünk csak akkor ha az anyja nincs a közelben, mert ha az anyja elképzelte, hogy együk meg a húslevest amit csinált és nekünk nem esik jól és helyette szendvicset eszünk, akkor le vagyunk cseszve.
Vagy a páromnak menni kell valahova, ahol én “fölösleges lennék” mellette, mondjuk haverjával elintézni valamit, és mi ketten megbeszéltük, hogy ő megy a dolgára én meg haza, de az anyja úgy képzelte el, hogy kísérjem el, akkor nekemáll, hogy megjegyezte ám, hogy nem megyek vele meg ilyenek..
Aztán mindig megkapom milyen vékony vagyok, és hozzáteszi, hogy egyek valamit, de ha épp nekem nem esik jól vagy nem szeretem az adott ételt és azt mondom köszönöm, most nem vagyok éhes, meg van sértődve, és beszólogat hogy “jólvan akkor, ne egyél semmit se, igyad a vizet csak” ilyen cinikusan.
Ilyen eset még mikor az anyja mondta nekünk hogy “Miért nem nézték egy filmet?”, mondtam hogy most elmegyünk meginni egy kávét valahol, és ezen is kiakadt, mert ő nem ezt képzelte el.
Mondtam ezt a páromnak, szerinte ne foglalkozzak vele mert mindig is ilyen volt az anyja, de engem meg annyira idegesít, én ezt nem tudom megszokni. Ha nem megyek hozzájuk akkor meg nagy sértődés lesz, azt meg nem akarom :/
Lehet hogy igazad van Kedves 2.!
Esélyes, hogy azért próbálok vele jóban lenni, mert az előző párom anyját a 2. anyámként szerettem, igazi álom anyós lett volna. Talán nehéz belátnom, hogy már nem ez a helyzet.
Életemben egyszer szóltam neki vissza, de szerintem teljesen jogosan. A nő kicsit mániákus egészséges kajás, állandóan a párolt brokkolin, karfiolon, főtt tojáson él, én meg ezeket ki nem állhatom, én szeretem a hagyományos kajákat. Egyszer elkezdte nekem mondani, hogy egyem ezeket én is, mondtam, hogy nem szeretem őket. Jött a lecseszés, hogy milyen egészségtelen vagyok, én meg nem rossz szándékból de mondtam neki, hogy szerintem százszor egészségtelenebb az, hogy napi egy doboz cigit elszív, minthogy én éppen rántotthúst ebédelek rizzsel, brokkoli helyett. Erre elkezdte hajtani at igazát, hogy ennek semmi köze egymáshoz stb, inkább hagytam, a francba, mit győzködjem.
7.-nek igaza van, vigyázz ezzel, mert gondok lehetnek a jövőben, ha a párod az az "anyuci pici fia" típus, és nem áll ki melletted semmiben, hanem inkább enged a kedves mamának.
Természetesen nem tudom, hogy ilyen-e, és nem is akarom ezt állítani, de HA igen, akkor jó ha tudod, hogy később sem fog megváltozni. És ebből lehetnek konfliktusok később (pl. ha összeköltöztök, gyerek lesz, stb.). Tudom, ez nagyon korai még, fiatalok vagytok, és csak 1 éve együtt, de nem árt figyelni a jeleket, nehogy túl későn jöjj rá, hogy tutyimutyi a párod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!