Az anyós mennyire szólhat bele a gyereknevelésbe együtt lakás esetén?

Alapvetően semennyire.

De ha te pl elvárod hogy rendszeresem vigyázzon a gyerekre vagy menjen érte pl oviba, akkor nem várhatod hohy ne szóljon bele.

11-es vagyok, létezik albérlet is... ha meg nincs lakás-ház, akkor nem kell szülni.

Mmellesleg mi is albiban lakunk, ennyi, csak otthon veri mindenki a nyálát a saját házra :D Minek? Momentán épp 1000km-re élünk otthonról.

Elméletileg semennyire, de ehhez az kell, hogy NE olyan legyen az anyós, aki tudatosan eldönti, hogy:

Elolvassa az összes negatív anyós sztorit és megtanulja őket, majd önmagára nézve kötelező jelleggel alkalmazza is őket. Hozza az össze sztereotípiát és közhelyt, mert egy anyós nem is lehet más, mint olyan, aki "bátorkodtam" szót sokszor használva álságos és hamiskás mosollyal ott tesz keresztbe a fiataloknak ahol tud, majd "de hát én csak jót akartam"-mal tolja is el a felelősséget magáról. Mindenbe belekotodácsol, ehhez ősi ösztönszerű késztetést érez és képtelen elengedni a "közhelyesen tipikus anyós" sztereotípiáját. Eszébe sem jut, hogy ezek kihagyásával rengeteg energiája megmaradna és még a gyereke/veje/menye nem utálná mint a szart. De ezeknek a fontoskodás és a kényelmetlen helyzetek teremtése kötelességérzettel motivált kötelező tett.

Ha nem ilyen, akkor nincs gond, de ha olyan, hogy tartja magát a tipikus anyós képhez, akkor baj van.

Ahol anyós beleszól az életetekbe ott a házasságotokat és a boldogságotokat veszélyezteti meg az unokák életét.

Jobb inkább egy albérletet megfizetni, hogy az otthon tényleg otthonos legyen és ne sárkány barlang.

A párodat vedd rá költözésre.

A kérdezö még mindig nem írt vissza, hogy MI AZ, amibe beleszól az anyós?

Ugyanis, ahogy többen is írták, nem egészen mindegy, mert ha rászól a gyerekre, amikor veszélyezteti magát (pl. játék nagykéssel, felmászás az emeleti ablakba, stb), akkor az nem beleszólás, hanem felelöségteljes viselkedés.

Jó lenne tudni, hogy mit értesz azon, hogy "beleszól"?

Ugyanis ha egy szót nem szól, csak teszi azt, amit szokott, már azzal is beleszól a nevelésbe!

Egy gyermek ugyanis, születésétől kezdődően

"magatartás mintákat" másol. És hogy értsd is, hogy mire gondolok, ha például az anyós "szögediesen" ő-vel beszél, akkor nagy valószínűséggel a gyerek is úgy fog. Az ő társaságában, jelenlétében mindenképp (persze, ez nyilván függ attól is, hogy általában mennyit vannak együtt). Ha ne adj Isten káromkodik egy őt bosszantó helyzetben, akkor a gyerek is azt teszi majd! - És akkor a tényleges nevelési módszerek különbségéről, az életkorotok eltéréséből adódó személyes tapasztalatokról még nem is beszéltünk! (- Már ha nem könyvből neveled a gyereked.)

Teljesen kizárni azt, hogy az anyósod ne hasson a gyerekere, az teljességgel lehetetlen! (Kivéve, ha elköltöztök és végleg megszakítjátok a kapcsolatot vele.)

Gondolj csak bele! Ha gyereked bölcsődébe vagy óvodába jár, akkor ott is felvesz olyan magatartásformákat, amiket korábban nem, és ez akkor is így lesz, ha Te nem szeretnéd, vagy nem értesz vele egyet! A környezet sok mindent meghatároz a gyermek fejlődésében!

Szóval, csak azt tudom javasolni, hogy próbálj meg vele kompromisszumot kötni! - Már ha nem akarsz elköltözni.

Miért nem beszélitek meg, és mondod el neki, hogy mit szeretnél, illetve hogy mi az amit nem szeretnél ha "nevelési magatartásként" folytatna a gyerekeddel?

Abban egyébként szinte biztos lehetsz, hogy nem akar rosszat a gyerekednek (a legtöbb nagyszülő imádja az unokáját, és azon van, hogy neki sokkal többet megadhasson az életben, mint a saját gyerekének) csakhogy nyilvánvalóan másképpen látja a világot! És azért azt se felejtsd el, hogy a párodat ő nevelte fel - ezért olyan "rossz munkát" nem végezhetett, ha Te is az általa nevelt gyereket választottad!