Újabb anyós kérdés! Mit tehetnék?
Bevezetőként szeretném elmondani, hogy ne menjen félre a téma. Utáljuk egymást anyósommal úgy, hogy jobban már nem is lehetne :), de mostanra lecsillapodott a helyzet annyira, hogy minimális kommunikációval, feszültségkeltés nélkül letudjuk a találkozásokat, pl. "szép az idő, süt a nap".
A probléma unokat témában lenne. Anyósom nem egy kifejezett anyatípus, a férjemet is korán szülte, nem volt még érett a feladatra, bár már átlépte a nagykorúság határát. Így ugyan egy háztartásban éltek, de a férjem is vita nélkül állítja, hogy a nagymama nevelte fel. Most viszont úgy tűnik szeretné pótolni amit kihagyott, de szerintem nagyon félremegy az ügy. A lányomra gyakran igényt tart, úgy-ahogy megyünk is, nem olyan sokszor, mint szeretné, ez is folyamatos konfliktusforrás. Na de most jön a lényeg, aki elhiszi, elhiszi, aki nem nem, de szó szerint nem tud vele semmit sem kezdeni, ha megkapja a lehetőséget. Mi is ott vagyunk vele, de olyankor csak a szoba túlvégéből szabad nézni, különben behisztizik, hogy még ezen alkalmakkor sem engedjük át neki a gyereket. Annyi történik, hogy leülteti a fotelba, hoz neki egy nippet, hogy "Nézd Lilike, kacsa!", és onnantól kezdve kb. nézik egymást némán. Igaz, a gyerek még nem beszél. :)
Komolyan, én csak csodálkozom, hogy a kislány nem mozdul, csak ül 1 vagy 2 órán át. (Kegyesen az evés-ivás igényét ellátHATOM...) Pedig alapvetően olyan mozgékony, hogy alig lehet tartani vele az iramot. Olyankor a játékait is hiába adom oda neki, úgy meg van illetődve, hogy csak szorongatja. De újfent kihangsúlyozom, hogy ha megpróbálnék belefolyni a gyerekezésbe, akkor olyan bőgés-ordítás következne, hogy ihaj. A NAGYMAMA RÉSZÉRŐL. :)
Szóval a helyzet kíméletes megoldását keresném, de egyszerűen semmi nem jut eszembe. Illetve múltkor benyögtem egy olyat, hogy "Mondjon a mama egy mesét!". Erre mosolyogva közölte a gyerekkel, hogy a mama nem tud mesét. Kész-passz. Már sokáig nem bírom cérnával, megszakad a szívem a gyerekért, de a stresszt sem bírom anyós kapcsán.
Van erre megoldás?
Nem túlzol?
Ey mozgékony nyerek 1-2 órát ül mozdulatlan a mama előtt?
Mondjuk 10 percet el tudnék képzelni de 1-2 órát nem.
És te 2 órát ülsz a gyerekkel szemben és a gyerek addig nézi a kacsát? Nem akar leszállni, elmenni?
Mert ha nem, akkor jól érzi magát!
Különben síra és kérezdzkedne hozzád! Nem?
Még annyit hozzátennék, hogy én is tudom, hogy ez nem egy normális helyzet, nem normális közösség. Valami miatt a férjem sem 100-as, otthon szépen tud foglalkozni a gyerekkel, apróságoktól eltekintve az életünk is kellemes kerékvágásban folyik, de ha átlépjük anyósék küszöbét, agymosáson megy át. Náluk senki nem ellenkezik SOHA anyóssal, és ez teljesen komoly. Régebben volt egy olyan helyzet, hogy az épp járni tudó gyereket létrára akarta mászatni. A férjemre is ki vagyok bukva, de tehetetlen vagyok, mert ilyenkor nem lát és nem hall, nem érzékeli a veszélyt sem (????????), Erről beszéltünk, vitatkoztunk, veszekedtünk, de valahogy egy fekete lyuk. Nyilván közbeléptem a létrás ügynél, és hasonlók miatt nem engedem semmiképp kettesben oda őket.
Eltértem a tárgytól, és már én is röhögök az egész írásomon, de a kérdés valós, és megoldásra vár. :)
Ha a mama játszik a gyerekkel és ez neki tetszik, nem sír, akkor nincs baj.
Légy a közelben, ha hív a gyerek, menj oda hozzá!
De azért nem lehet, hogy félelmében nem mozdul a gyerek a mama közelében?
Mert akkor nehagyd!
Ha nem érezné magát jól a gyerek, szerintem sem ülne ott nyugodtan órákat.
Mi lenne, ha magára hagynád őket kicsit? Lehet, csak szégyenlős.. Én is az a típus vagyok, akit ha látnak, akkor nem tudok mit kezdeni egy gyerekkel, de ha magunkra maradunk, akkor aztán megy a játék. :-) Menj át másik szobába, olvasgass kicsit. Ha gond van, úgyis meghallod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!