Ti elfogadnátok ilyen ajándékot anyósotoktól? Jogos a gyerekei dühe? Mit tennétek, fontosabb a béke?
Férjemmel 5 éve váltunk el. Két gyerekünk van, nagyon jó a kapcsolatuk a nagymamájukkal és ezáltal velem is. Sokat segített anyósom amikor visszaálltam dolgozni (1 és 3 évesek voltak a gyerekek).
Apósom 2 éve elhunyt, amibe anyósom belerokkant. Egy ideig pszichiátrián volt, amikor onnan kiengedték nem volt hová mennie. Az egyik gyereke küldöldön van, az exemnél az új párja nem egyezett bele, a harmadik gyerek otthon volt a kisbabájával, nem vállalta őt is. Nekem nem volt szívem egyedül hagyni, ide költözött. Sokat javult az állapota, már 4 hónapja újra otthon él. A gyógyszereit még néha ellenőrzöm, számáit én fizetem (odaadja a pénzt rá) de főz magára, csinálgatja a kertet, újra elkezdett kötni.
Most azt mondta, hogy mivel én ápoltam bő 1 évig, szeretné rám íratni a házat. Én mondtam hogy aludjon rá párat, beszéljen a gyerekeivel és ügyvéddel. Továbbra is ezt szeretné.
A gyerekei azóta folyton hívogatnak, szinte zaklatnak hogy milyen pénzleső vagyok stb. Esküszöm nem ezt néztem, hanem hogyha ő annak idején nem segít, akkor nem tudok visszamenni dolgozni, albérletet fizetni... nem tudom, mi lett volna velünk. Plusz a gyerekeim is imádják, örülök hogy még sokáig az életük része lehet.
Ti mit tennétek? Ő ragaszkodik hozzá, de azt sem akarom hogy évekig pereskedjünk a gyerekeivel.
Az unokák nevére íratás valóban kompromisszumos megoldás, de nem jó ötlet.
"És de, el lehet adni a házat, ha ugyanolyan értékben (vagy drágábban) vesz szintén a gyermekek nevére egy másik ingatlant az anyuka. És gyámhatósági közbenjárással bonyolítható le adásvétel, akinek a célja az, hogy a gyermek vagyona ne legyen kevesebb."
Ha a nagymama (anyós) most az ő nevükre íratja a házat, ha később szeretne kisebb lakásba költözni, mert annak a fenntartása egyszerűbb, nem teheti meg, mert valószínűleg kisebb értékű ingatlant venne. Valószínűleg az ügyvád emiatt nem javasolta ezt az opciót.
Azért meg kéne nézni azt is, hogy mi volt 10-20-akár 50 évvel ezelőtt a helyzet.
Mert lehet, hogy a házat az anyósod is örökölte, lehet még az is, hogy a férje családjától. Ami a gyerekeikre egészen más helyzetet teremt.
Azt sem tudjuk, hogy attól függetlenül, hogy tényleg beteg volt, és tényleg segíteni kellett volna neki, vajon milyen anyja volt a gyerekeinek.
Mert mindig azt látom itt hozzászólásnak, hogy aki szülővel nem törődnek öregen, az biztos megérdemli.
Lehet, hogy kérdező éppen azért tudta ápolni, törődni vele, mert nem ismerte elég régről, csak a házasság óta. Ki tudja.
Olyan is van, hogy szülők valamiért bosszúból zárják ki a gyereküket valami örökségből.
Szerintem, gondold magad az anyósod helyébe, hogy mi lehet az oka, hogy a gyerekeit ki akarja zárni, aztán tudni fogod, hogy akarsz-e segíteni neki benne. Mert valahogy azért mégsem egyenlő még akár néhány éves ápolásért is milliós "fizetést" kapni. Valahogy aránytalan, nem is tudom.
Kamaszkorom óta ismerem. Voltak hibái, de semmi különös. Átlagos anya.
De szerintem is túlzás a ház. Szerintem amolyan biztosítéknak gondolja, hogy később nem fogok úgy viselkedni, mint a gyerekei. Pedig e nélkül is fogom segíteni később is, ha kell. Ez annyira természetes.
Jöttek hozzá amikor nálam lakott, bár nem túl sűrűn. Adtak pénzt is. A legnehezebb a logisztikázás volt, hogy tudjam orvoshoz vinni, mert a gyerekek miatt amúgy is pengeélen táncolok a munkahelyemen. Ebben sajnos nem segítettek, így néha csúsztak a vizsgálatok, kontrollok. Akkor haragudtak rám, ami valahol érthető, én is rosszul éreztem amgam e miatt, de egyszerűen nem tudtam elszabadulni.
Lehet, hogy te túlzásnak érzed, viszont az ő döntése.
Csak mondanám, mint súlyos tüdőbeteg ember, hogy nagyon máshogyan látja ám az ember a helyzete, ha igazán nagy bajban van - lehet akkor látja igazán jól.
Ennél azért többre számítok e gyerekeimtől, és több segítséget is kapok. De megértem ám anyósod lelkét is.
Ne szólj bele, ha neked adja, hát neked adja. A gyerekei max acsarkodhatnak. Ne tervezz semmit a házzal, az még ráér.
"Pszichiátrián volt, jogos a gyanú, hogy nem felelőssége teljes tudatában cselekedett. "
Nagyszerű, még hülyézd is le, amiért fáj neki a férje halála... Igazán tudhatnál annyit, hogy nem minden pszichiátriai probléma jár beszámíthatatlansággal.
Utolsó:
Én írtam amit idéztél.
Egyáltalán nem hülyéztem le, meg kellene tanulnod értelmezni amit írtam.
Az egy dolog, hogy nem hülye, de amikor utólag támadni akarnak egy szerződést és egy idős ember nem tiszta tudatállapotára akarnak hivatkozni, egy pszichiátriai kezelés ennek lehet az alapja.
Szerinted egy ilyen eljárás az érzelmekről szól, hogy ne hülyézzük le szerencsétlent?
Elég buta ember lehetsz.
"Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az ajándékozás az érintettek közötti ügylet, ezt megtámadni azért, mert az Ön örökrésze elvész, nem tudja, hiszen mindenkinek joga van a saját vagyonával rendelkezni. Amire az eset körülményei függvényében lehetősége lehet, az a Ptk-nak az ún. „betudás”-ra vonatkozó rendelkezése alkalmazása, mely szerint a kötelesrész, vagyis a törvényes örökrész, a jelen esetben a hagyaték ½ részének a fele, vagyis a teljes hagyaték ¼ része erejéig lehet igénye a testvérével szemben, arrra, hogy az Ön örökrésze felét adja ki. Ezt az igényt a hagyatéki eljárásban tudja érvényesíteni.'
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!