Baj, ha nem akarom, hogy a párom családja az életünk része legyen?

Én is így fogok tenni a jövőben, olyan idióta egy bagázs, mások pénztárcájában turkálnak, pedig nekik is van, csak nem képesek beosztani... már megmondtam előre, hogy nem vagyok rájuk kíváncsi, de szerencsére ebben egyetértünk mi. Főleg, hogy alig múlt 20 de már évek óta el akarják üldözni otthonról. Persze ha meg alakul valami jó, egyből keresztbe tesznek, nehogy már neki sikerüljön valami. Szóval én megértem amúgy a gondolkodásodat, de ha ő szereti őket, akkor teljesen kiírtani úgymond nem lehet, maximum redukálni a találkozókat, ha meg szenved, akkor megmondod, hogy ne rád tukmálja ezt, mert meglenne a lehetősége, hogy ne tudják lehúzni. Röviden mondva, ha őt zavarja a lehúzás, de nem szakítja meg a kapcsolatot, akkor viszont ne is mondja neked és ne panaszkodjon, de akkor te is törődj bele.

Kedves Kérdező! Én teljesen egyetértek veled. Párom szülei tönkretették a terveinket nem is egyszer. Édesanyja soha egy követ nem mozdított meg a megélhetésért, folyton más más faszija van, közben meg a volt férje nyakán élősködik, alig dolgozik, ha éppen van pénze; elkölti fodrászra, manikűrösre, ilyen-olyan pipere dolgokra, és főként PIÁRA. Mert a barinőkkel alkoholizálni fontosabb mint az üres hűtő. Az édesapa (aki egyben a volt férj) itt ott amott dolgozik, a házat fent tartja, a hűtőbe ígyis alig jut valami, a kisgyereket (11 éves kistesó) meg senki nem neveli. Ahányszor náluk voltam, a hűtő üres, a gyerek meg a gép előtt egész nap. Persze a fürdő tele anyuci pipere dolgaival. Nem viccelek, elférni alig lehetett tőlük. Kezdetben nagyon jó volt a kapcsolatunk, aztán egy véletlen folytán kiderült kedves anyós jelöltről, hogy miben is mesterkedik. Páromat teljesen ellenem akarta fordítani, még a megcsalás ütőkártyát is bevetette (kollégiumban laktam továbbtanulás miatt, amég fent voltam hétközben, ő sorozta páromat olyanokkal, hogy biztos végigmentem már az egész kolin, nem is érti mit akar tőlem). Fel akartunk költözni a városba, ahol tanultam, én nyáron több hekyen is dolgoztam, ő kiment külföldre 3 hétre almát szedni. Majdnem fél millió forinttal jött haza, együtt nevetve elmehettünk volna. Az összes pénzét (ahogy eddig is) elvették tőle, mondván ennyivel tartozik azért hogy otthon lakhat érettségi után is. Soha nem volt pénze, amióta ismerem, dolgozik, besegített és kizsarolták tőle mindenét. Közben engem ócsároltak, én ki fogom őt szipolyozni, mindenét elveszem, lehúzom aztán le fogok lépni és ott hagyom a szarban, hajléktalan lesz. A kollégiumos pletykálkodása után betelt a pohár és úgy összevesztem párommal, mint még soha. Megmondtam neki, hogy én biztos jövőt szeretnék és ha ez így megy tovább, soha nem jutunk semmire. Közöltem veke, hogy nekem ebből itt és most elég, szakítok vele, ősszel kezdődik a képzés és még mindig sehol sem tartunk pedig rengeteg lehetőségünk lett volna elmenni, ha neki ez kell, maradjon és élete végéig tartsa el az anyját. Nem nőies, de igen, beismerem, behúztam egyet neki idegből, amikor sírni kezdett, de olyat, hogy folyt a vér a szájából. Láss csodát, ez kellett, megvilágosodott és elköltözött a fenébe otthonról, saját élete van, pénze, amit kedve szerint hasznosíthat. Azóta sem tartjuk a kapcsolatot a szüleivel, semmi keresnivalójuk az életünkben. Az én szüleim sem egyszerűek, de még őket is jobban tiszteli a sajátjaiénál pedig velük sincs fényes viszonyunk, de ilyesmiket soha nem tennének. Ő engem választott, ennyi. Semmi gond nincs a felfogásoddal Kérdező!