Miért henceg ilyenekkel az anyósom?

nyilván nagyon büszke az unokájára. meg azért abban vitathatatlan érdemei vannak, hogy a fia oda jutott, hogy már saját családja van, felesége, gyereke. érthető, hogy egy jóleső érzés látni ezt számára.

Ez még önmagában nem bántó, sőt az sem baj, ha a nagyszülők is be vannak vonva a család életébe, azért a gyerekek egészséges fejlődéséhez ez is hozzá tartozik, hogy vannak a nagyszülők, és még a kapcsolat is jó.

Persze fenn kell tartani egy egészséges távolságot azért, hogy mi az ami a nagyszülőkre is tartozik, és mi az, ami tényleg csak a legszűkebb családra.

Irigyellek a gondjaid miatt Kérdező!

Más örülne, ha az anyósa ennyire szeretné az unokáját és ilyen büszke lenne rá!

Jobban örülnél, ha azt híresztelné, hogy semmit nem hasonlít a fiára és ezért nem is ő az apja?

Mert az én anyósom ezt csinálta.

Tényleg, ha nincs probléma, akkor csinálsz magadnak, csak valamiért utálni lehessen az anyóst!

Az eszem megáll!

Az én anyósom és apósom azt mondogatta, hogy a fiunk tiszta Apja klónja. És hogy most "időutaznak", mert olyan mintha a Férjem lenne újra baba. Pedig nem első unoka a fiunk.

A fél falunak ez volt amúgy a véleménye sőt néha a Férjem keresztnevét mondogatták neki (nem az Apja nevét kapta). Ez olyan 2 évig ment. Most 4 éves a fiunk, már nem annyira Apja klónja, most már rám is hasonlít...

Nekem eszembe nem jutott ezért neheztelni anyósra, bár mi mindig is nagyon jóban voltunk. Ez nem hencegés, és ezért ne legyél féltékeny rá.

Biztos bántja a füled, mert tényleg a te gyereked, nem az övék, de ha belegondolsz természetes, nem csak a te anyósod és nem rosszból mondja így.

Senki sem mondja azt, hogy kisunokám, max. reklámokban meg a barátok köztben, mert az olyan természetellenes, a hétköznapi ember nem így beszél. Fiam, lányom, kisfiam, kislányom, gyermekem. Szülők, nagyszülők, dédik ezt mondják.

Én 30 éves vagyok, de a mai napig előfordul, hogy nagyanyám úgy szólít "gyermekem", pedig nyilván feltűnt már neki, hogy nem az ő gyereke vagyok, a dédunokája dettó. :)