Jogos vagy nem?

Ez így nagyon tisztességtelen, amit a kedves mama művel. Rád nem kíváncsi, de az unokát vigyék el neki látogatásra?

Van valami oka annak, hogy rosszban vagytok?- vagy csak ilyen sárkányos-típus az anyós?

Egyébként szerintem nem viheti el, ha a férjem akarná elvinni a 4 hónapos babánkat az anyjához anélkül, hogy a család többi tagjára is kíváncsi lenne, már csak elvből nemet mondanék. Vagy megy a baba anyukája is (Te kedves kérdező) vagy pedig sehogy. -Mondjuk én elég heves vérmérsékletű vagyok, pláne ha a gyerekemről van szó és egyébként sem tűröm a sértést- ennek okán én ezt a választ tudom Neked adni.

Ha békére törekszel, akkor apukát elküldöd a babával 2-3 órára adsz nekik pelust meg egy adag anyatejet cumiban és megoldható.

Bár én mondom, elvből nem hagynám az ilyet, mert ez nettó bunkóság. Kedves anyósnál is meg kell húzni a határokat, mert az unokájához vezető jó kapcsolat titka az, hogy elfogadja a ti kis családegységeteket.

És a férjed mindehhez mit szól? Füttyentenek neki és ő ugrik?

Mert akkor nem jó embert választottál.

Szerintem az nem szép tőled, hogy te direkt nem akarsz menni, a párod meg nyilván szeretné látni a szüleit és szeretné, ha ők látnák a picit.

Azért időnként el lehet menni hozzájuk. Ne zsarold ezzel a párodat.

Milyen messze laknak? Ha csak pár utcára, akkor szerintem simán mehet rövidebb időre apukával. Elvégre nem egy idegen viszi el.

Ha utazni kell, messze van, akkor meg nyilván nem jó a picinek az anyukája és az anyateje nélkül lenni sokáig. Szóval akkor inkább ne vigye el.

Ehhez nincsen köze annak hogy házasok vagytok-e, unokával való kapcsolattartásra Ptk. szerint nagyszülő jogosult.

Ha a kapcsolattartás módjában vita van, akkor a kapcsolattartásra jogosult perelheti a szülőt.

De a bírói gyakorlat is az, hogy anyatejen élő csecsemőt a nagyszülő nem vihet el anyja akarata ellenére még pár órára sem, viszont azt elvárhatja, hogy 2 hetente látogathassa.

Ptk.

4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók]

(1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe.

(3) A kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma]

(1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

(2) A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.

(3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]

(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Tehát, ha jól értelmezem, akkor TE nem vagy hajlandó menni, nem az anyós nem kíváncsi rád.

Nekem a hozzászólásodból úgy derült ki, mintha közel laknátok egymáshoz, azaz egy városban, vagy faluban, tehát nem többórás utazásról van szó.

Figyelj, én azt mondom, ha nem múlik rajta semmi, akkor menj te is a családdal az anyósékhoz.

Na bumm, 3x voltatok, menj negyedszerre is.

Nem jó dolog olyasmiben is feszültséget generálni, aminek nincs különösebb tétje és az sem tragédia, ha szeretni fog az anyósod, soha nem tudhatod, hogy mikor lesz rá, vagy a jóindulatára szükséged.

Amellett, az idősebb emberek már nehezen mozdulnak ki valamilyen oknál fogva, lehet, hogy csak ezért nem jön.

Nézd a jó oldalát, gondolj rá, hogyha ti mentek, akkor az anyósnak kell készülnie és nem neked és az sem elhanyagolható, hogy akkor jöttök el, amikor akartok.

Túléled, a látogatás letudva és az anyós nem fog utálni.