Szerintetek n reagáltam túl vagy furcsák voltak ezek a reakciók?
Hétvégén anyósoméknál voltunk és vasárnap délelőtt tudtam meg telefonon, hogy meghalt a nagypapám. Anyósomék mondták, hogy részvétük. Alig pár perc múlva meg azt mondja anyósom, hogy de hát öreg volt már meg beteges, hogy jobb így neki. Amúgy 81 volt, persze romlott gyorsan az állapota, de azért hirtelen gyorsasággal ment el. Persze én meg sírtam többször is, mert nagyon megviselt. Igaz azt tudják anyósomék, hogy nem látogattuk őket gyakran (kb csak 2-3 havonta), de attól függetlenül normális volt a kapcsolatom velük, meg láthatták azt is, hogy mennyire kiborít ez a hír.
Amikor belegondoltam, hogy a nagyim egyedül marad potyogtak a könnyeim és mondtam, hogy szegény nagyimmal mi lesz, hogy most így egyedül marad és mennyire sajnálom. Erre anyósom közli, hogy ezzel ne foglalkozzak, majd a szüleim megoldják, hogy mi legyen vele a továbbiakban. Ezt a kijelentéstannyira furcsálltam. A következő az volt, hogy elkezdett a nyaralásról beszélni, mert együtt megyünk velük. Ezzel is ráért volna, nem abban a hangulatban voltam, na mindegy. Aztán az egyik szobába elvonultam bőgni, a férjem utánam jött vigasztalni. Ezután ebédeltünk és próbáltam jó képet vágni, de nagyon rossz kedvem volt.
Este anyósom megkérdezte vigyorogva, hogy ugye jól érzetük magunkat-e, erre mondtam, hogy persze, bár gondolhatta volna, hogy a történtek után a napom már nem olyan lesz. Nem lehet mit tenni, pont szerencsétlenül derült ki a hír, nyilván anyósomék 1x látták a nagypapámat, nem ismerték, így őket nem érintette meg a rossz hír, nem is kell, csak valahogy több együttérzésre jobban esett volna. Egyébként engem elég régóta ismernek, elvileg szeretnek is.
Elég rosszul jött ki, mert előző nap férjem születésnapja is volt, már este koccintottunk rá pezsgővel, vasárnap pedig a tortázás volt.
Annyira bántott a dolog, hogy anyummal is megbeszéltem, elmondtam neki mi volt. Ő annyit mondott, hogy sajnos szerencsétlenül jött ki, hogy pont aznap kaptam meg a hírt, meg hogy nyilván anyósokat nem rázza meg, meg hogy ne haragudjak rájuk. Félre értés ne essék, nem haragszom rájuk, csak nekem ez a pár mondat elég furcsa volt anyósomtól.
Mit gondoltok? Én reagáltam túl, mert érzékeny voltam?
Egy halálhír borzasztó, több hétre, hónapra tönkreteszi az ember kedvét. Részvétem! Ettől függetlenül gondolom, anyósék nem akartak egész nap depis hangulatban ülni csak miattad. Talán a nyaralás téma is figyelemelterelés miatt lett feldobva.
20N
Köszönöm az eddigi válaszokat.
Tény, hogy így már nem volt a legkellemesebb senki számára sem az ottlét. Azért maradtunk lent, mert a férjem születésnapját ünnepeltük, hozattak étteremből ebédet meg levittük a tortát, amit sütöttem.
Bizony ezt te reagáltad túl.
Anyósodéknak igazuk volt abban, hogy a nagymamád sorsét majd a gyerekei vagyis a szüleid, nagybátyja, nagynéni fogja megoldani. Az a mondat, hogy "öreg volt már, beteg is" ez egy sablon szöveg. Értelmezni úgy kell, hogy a nagypapádnak legalább megadatott az, hogy teljes életet élhetett, és nem fiatalként vagy gyerekként távozott.
Azt, hogy az anyósodék nem búslakodtak az is érthető, végül is ők nem ismerték a papádat. A viselkedésükkel voltaképpen szerettek volna egy kicsit felvidítani, hogy ne a gyásszal foglalkozzál.
Az igazság az, hogy az nem gondolkodott aki felhívott telefonon, hogy közölje a rossz hírt, főleg ha tudta éppen ünnepeltek, vendégségben vagy. Ilyenkor illik várni akár 1 napot is, ha nem létfontosságú, hogy az illető ott legyen.
Amúgy őszinte részvétem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!