Anyósomék túl zsugoriak, úgy érzem kihasználják a szüleimet, mit tegyek?

Szerintem meg leginkább te vagy a gáz!

A kutya nem törődik a családodban ezzel, csak te vagy a sz*revő, fukar paraszt, aki egy előzetes megállapodás ellenére is csak azt nézi, hogy mit hoznak nekik.

Nem kellenél menyemnek az biztos, ha már most nem férsz a bőrödbe és ellenségeskedsz!

Jó, hogy nem számoltad fel nekik az ebédet a "hány kenyér volt?" kérdés után!

Fővárosban születtem, anyám is, apám itt el 50 eve, megis (?) szoktam vinni altalaban vendégségbe ezt-azt. Nalunk igy szokás.

Ha nekem valaki nem hoz, azon ellenben nem sertodom meg.

"Az igényesebb, tanultabb, jól szituált városi ember el is képedne, ha hasonló kaliberű barátai szatyrokkal állítanának be.

Mint látjuk, még ma is vannak rétegek, akik elvárják, hogy náluk a vendég a könyökével nyissa az ajtót, mert meg van pakolva, de ez szerencsére már tényleg csak a falusiakra, vagy az onnan elszármazott, főleg idősebb emberekre jellemző."

Marhaság. Igényesebb, tanultabb ember ismeri az illemszabályokat, és nem állít be üres kézzel vendégségbe. A család nőtagjainak virág (háziasszonynak szép csokor, a többieknek egy-egy szál, és nem fonnyadt szegfű!), a házigazdának minőségi, márkás ital, ez lehet az ízlésétől függően bor vagy rövidital is. Ezt az egyszerű, falusi anyósom is tudta, a városi lakcím nem az igényesség és a műveltség szinonimája.:D

Nálunk az én és a párom kb. egész családja/rokonsága megvan sértődve, hogy évek óta nem fogadok el semmilyen meghívást vendégségbe,aztán senki se érti miért nem. (egyszer a karácsonyi ebéd közben, elkezdett fájni a hasam és ezért nem tudtam megenni a tányéromon lévő ételt, aztán visszahallottam anyóstól milyen pofátlan vagyok ,mert ezt nem illik, többet nem mentem senkihez)

Azért menni,hogy egyes protokoll királynők, folyton azt lessék mit csinálok , mit nem csinálok,betartom -e az összes szabályt amik ők gondolnak,vagy nem. Mindenről szól csak arról nem,hogy "családi,meghitt körben legyen az ember" . Főzni ,sütni mi is tudunk és feszengenem se kell tuti minden szabályra odafigyeltem -e, vagy én leszek az akit majd kibeszélnek.Ha én néha elhívok valakit eszembe se jut azt lesni a nagykönyv szerint viselkedik -e . Egy célom van: jól érezze magát. De lehet nekem is inkább listát kéne írnom mik az elvárásaim aztán árgus szemekkel lesni megfelel -e neki a szeretett vendég. Ezt a képmutatást.

#25

"Ezt az egyszerű, falusi anyósom is tudta, a városi lakcím nem az igényesség és a műveltség szinonimája"

Nem veszed észre, hogy pont magad igazoltad az idézet hozzászóló gondolatait?

A falusi anyósod látogatási szokásaival való példázódás nem volt túl szerencsés!:)

Ahogy én a kérdező szavaiból kiveszem,nem ez az első vagy egyetlen eset,talán nem is a legszerencsésebb példát hozta.

DE!

Ha vendégségbe megyünk egy olyan ismerőshöz,rokonhoz(nem arról beszélek,amikor édesanyámhoz felugrok egy kávéra),akkor szerintem igenis illik vinni valamit.Nem nagy dologra gondolok,de ha mást nem egy üveg bor,tea,házi lekvár,bármi kis apróság.

Nekem ez sosem volt kérdés.Nem az értéke miatt,nem azért,hogy ezzel"fizessem ki" az ebédet,hanem azért,mert én is érzem rosszul magam,ha ezt nem teszem meg.Az ebédnek sem a tartalma a fontos,hanem az,hogy arra mennyit kell készülni:bevásárolni,lakást takarítani,főzni,mosogatni stb.

Drága nagymamám,amíg élt,nagynénémék és unokatesóm is sajnos eljátszotta ezt vele.3-4 hetente odamentek,feltankoltak pár csirkével,100 tojással,két láda gyümölccsel,borral,de ők nem vittek semmit.Jó,ha karácsonykor egy tábla csokit odavittek nagymamának.Ilyenkor azt mondom,hogy valamilyen módon vagy viszonzom vagy nem viszem el,vagy legalább annyi van benne,hogy,hogy odamegyek és segítem levágni a tyúkot,ha szüret van,segítek stb.

Nem szoktam méricskélni az ajándékokat,és őszinte leszek,tesóm által készített sk.határidőnaplónak örülök a legjobban,pedig materiális értéke,annak van a legkevesebb.

A konkrét példához visszatérve,ha az én szüleim így mentek volna a nászékhoz,akkor én nyomtam volna egy doboz bonbont a kezükbe.