Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Anyós, após » 5 hete szültem, anyósom meg...

5 hete szültem, anyósom meg kirakta a macskákat. Már elegem van belőle, most mégis mit kéne reagálnom?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


Először is kezdem azzal, hogy van 2 cicánk meg egy kutyánk. Mindegyikük oltott (teljes oltási programmal rendelkező), ivartalanított, teljességgel szobatiszta, rendszeresen ápolt és szépen gondozott állat, igazi családtagok ők is. A macskák kizárólag szobacicák, benti macskák, sose voltak udvaron.

Na már most, anyósom vidéki, az a fajta, akinél "az állatnak kint a helye". Már a terhességem alatt morgott az állatainkra, különösen a két macskára, hogy el fogok vetélni miattuk, meg biztosan betegen születik majd meg a babánk, de akkor még le tudtuk állítani.

Viszont miután megszületett a kisfiunk, és anyósom ideköltözött kb 2 hete "segíteni", azóta nagyon nehéz vele és már kezd elegem lenni.


Napi szinten azzal jön, hogy a gyerek allergiás lesz miattuk a szőrre, meg hogy a macskák megkarmolják, megharapják, sőt, a kedvence azzal riogatni, hogy "meg fogják fojtani álmában a kicsit", mert direkt ráülnek majd a mellkasára vagy az arcára és megölik... múltkor kitalálta, hogy a kisfiam ha letüdőzi a macskaszőrt, akkor tüdőgyulladást kap és abba hal bele... előtte meg azt játszotta, hogy asztmásak leszünk a cicák miatt... Ja, ha nem veszem észre, rendszeresen bezárja a macskákat a wc-be, vagy lecsukja őket a pincébe, múltkor egy teljes napot töltöttek odalent, mire rájuk akadtam és mivel ott nincs nekik alom, így kényszerből az egyik cica belepiszkított a virágládába, anyósom meg egyből jött, hogy "Na ugye! Nem is szobatiszták, megmondtam én, ezek a dögök mindent összesz.rnak!" de hát ha egyszer nincs nekik alom, ahová el tudnák végezni a dolgukat, persze, hogy szegények kínjukban a virágföldet használják...


Nagyon sokszor el lett neki magyarázva, hogy a macskák családtagok nálunk, ne kezelje őket így. Látszólag meg is érti, de aztán ugyanúgy csinálja tovább.


De ami most a legjobban kiverte a biztosítékot nálam, hogy reggel fogta és a megkérdezésem vagy tudtom nélkül egyszerűen kitette a két benti macskát az udvarra! Sose voltak még kint, azt se tudták szegénykék, hogy mi van. A kutyánk meg kinti, ugye és mivel őt menhelyről fogadtuk örökbe, már felnőtt korában, nem igazán sikerült összebarátkoztatni a macskákkal. Lényeg a lényeg, a kutyánk borzasztóan megkergette a két cicát, felűzte őket a fára, az egyik cica meg is sérült egy kicsit (nem vészes, csak egy kis horzsolás, már lekezeltem neki), de borzasztóan haragszom! Mondtam anyósnak, hogy csak fél órára szeretnék ledőlni, ennyit kértem, hogy fél óráig bírjon magával, amíg egy szemhunyásnyit alszom, erre ő kivágja az udvarra a két cicát, miközben tudja jól, hogy ezek benti cicák! Azt mondta, azért tette ki őket, mert félt, hogy kárt tesznek a gyerekben, de én meg arra keltem , hogy a kutya torkaszakadtából ugat odakint, miközben mindkét szobamacska sokkos állapotban gubbaszt fent a fán és keservesen nyávognak.

Anyós szerint túlreagálom, ezek csak "koszos macskák", semmi bajuk nem lesz attól, hogy ki lettek téve egy kicsit, de miért nem érti meg, hogy ezek nem csak egyszerű macskák, hanem a mi házi kedvenceink? Idejön és rendezkedik, mindent jobban tud, a fiamat is ne így fektessem, hanem amúgy, mindenbe beleszól, de azt még elviselném, na de hogy a macskákat kidobta az udvarra a kutyához, ez nagyon felbosszantott!


Első dühömben megkértem, hogy legyen kedves és menjen haza, mert nekem ez így nem segítség, hogy csak még több problémát okoz nekem ezzel a viselkedéssel. Erre anyós is felhúzta magát, és elkezdett velem kiabálni, hogy mi az, hogy nekem a macskáim fontosabbak, mint a családom, meg hogy a macskákat ezek szerint előbbre tartom mint őt, "az a két pákosztos bolhafészek" nekem fontosabb, mint a saját gyerekem, mert különben figyelembe venném, mi a jó a fiamnak, és már akkor elajándékoztam vagy elaltattam volna "azokat a dögöket", mikor kiderült, hogy terhes vagyok, de én azóta is a gyerek életét kockáztatom az állatok miatt!


Nagyon összevesztem vele! Felöltöztettem a gyereket, bevágtam a babakocsiba és megmondtam neki, hogy most elmegyek sétálni a kicsivel, mire hazajövök, már ne legyen itt! A férjem az előbb hívott telefonon, hogy az anyja sírva hívta őt fel azzal, hogy "kidobtam őt a macskák miatt", és hogy lehettem ilyen... a férjem szerint nem kellene állatok miatt összevesznem az anyjával, azt mondta, hogy nem volt szép, hogy az anyja kirakta a macskákat, de nem történt semmi baj, szerinte is túlreagáltam a dolgot és azt mondja, bocsánatot kéne kérnem az anyjától! Azt mondja, szerinte csak a kialvatlanság meg a hormonok miatt vagyok ilyen túlérzékeny és ennyire "bolond", és nem kéne ebből ekkora problémát csinálni! Szerintem viszont nincs igaza, az anyja semmibe vesz mindent, amit kérek vagy mondok és csak az a jó neki, amit ő gondol! Én nem hiszem, hogy én tartoznék ezek után bocsánatkéréssel! Szerintetek? Vagy tényleg túlreagálom?



2016. szept. 12. 13:45
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
 31/227 anonim ***** válasza:
99%
Na neee... Anyós kapna tőlem 5 percet, hogy elkotródjon onnan.
2016. szept. 12. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/227 anonim ***** válasza:
99%

"em érzem segítségnek, mikor ilyeneket csinál, még ha csak puszta jószándékból is"


El ne hidd mar hogy joszandekbol csinalja.

2016. szept. 12. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/227 anonim ***** válasza:
96%

Jaj Istenem...

Fejezd be itt a vinnyogást, menj haza és állj ki magadért! A TE GYEREKED, A TE ÁLLATAID! A férjed meg ha nem áll ki melletted, akkor húzzon haza az anyjával.

Anyósomnak asszem a hátából állna ki a karja ha hozzá merne nyúlni az allataimhoz. Eleve nem kellett volna odaköltöztetni.

Nem mellesleg a babának SEMMI BAJA nem lesz egèszsèges, oltott, féreghajtott állatoktól.

2016. szept. 12. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/227 anonim ***** válasza:
99%

Abszolút nem reagálod túl. Sőt,nagyon türelmes voltál eddig.


Én kutyák és macskák mellett nőttem fel és soha semmi bajom nem volt. Allergiás sem vagyok semmire.


A keves férjed.meg ne fojon már mindent a hormonokra. Eddig is így voltak a dolgok, csak most telt be a pohár. Rakja rendbe az anyját!

2016. szept. 12. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/227 A kérdező kommentje:

Nem tudok elköltözni anyámhoz, mert az édesanyám sajnos 4 éve meghalt. És nem rinyának szánom, egyszerűen csak besokalltam... ez a mai macskás dolog volt az utolsó csepp a pohárban, és nagyon bánt, hogy a férjem ahelyett, hogy mellém állna ebben a kérdésben, békebírót játszik köztünk! Megmondtam, hogy addig nem megyek haza, amíg az anyja ott van nálunk. De most folyamatosan próbál a lelkemre beszélni, hogy ezt az egészet én reagálom túl... pedig én nem úgy érzem, cirka 2 hete tűröm ezt és köszönöm, de ennyi "segítség" nekem elég volt!


Valaki írta, hogy a béke kedvéért kérjek elnézést, de egyúttal arra is kérjem meg, hogy menjen haza, köszönjem meg az eddigi segítségét, de mondjam meg, hogy innentől mi is boldogulni fogunk. Talán ez lenne a legjobb megoldás, lehet, hogy ezt a tanácsot megfogadom. Csak először meg kell nyugodnom, mert most nagyon felbosszantott ez az egész!

2016. szept. 12. 14:40
 36/227 anonim ***** válasza:
96%

Én is kidobtam volna.

Menjen a fenébe.

Mellesleg, pont akkor nem lesz allergiàs a gyerek, ha hozzászokik az állathoz.

2016. szept. 12. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/227 anonim ***** válasza:
95%
Én azért hazamennék a macskák miatt. Nehogy csináljon velük valamit...Az ilyenből minden kitelik.
2016. szept. 12. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/227 anonim ***** válasza:
99%
nehogy bocsánatot kérj!!! tapasztalat, ha te kezdesz el engedni akkor a fejedre nőnek, én csak sógorral tapasztaltam ezt,de gondoltam hagyon szapuljon, majd megunja de neeem csak még jobban belejött. Igenis közöld az anyóssal, hogy köszönöd a segítségét,de egyrészt túllépett egy határt másrészt minden volt csak segítség nem. Persze látogathatja az unokát,de előtte szóljon. A férjedet meg küldd el melegebb éghajlatra hogy ha neki nem fontosak a te állatkáid és mindent elnéz az anyjának holott ő is ébren volt a tápszeres résznél akkor aludjon az anyjával, mert mégígy egyedül is jobban elleszel a babával mint az anyóssal és a tesze-tosza uraddal erre a pár napra.
2016. szept. 12. 14:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/227 Andizsuzsi ***** válasza:
13%

Túlreagálod, valóban a hormonok és a fáradtság. Ettől függetlenül igazad van. Menj haza, mondd meg a mamának,hogy köszönöd a segítséget, de már egyedül is boldogulsz. Nem fértek össze, ezért kéred, hogy szépen menjen haza és csak látogatóba jöjjön.

A férjedet meg próbáld megérteni, ő van most a legszarabb helyzetben.

2016. szept. 12. 14:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/227 anonim ***** válasza:
96%

Amit a macskákkal csinál az állat kínzás. Következőleg lehet nagyobb baj lesz belőle.

A férjed részéről az nem megoldás, hogy mindenkit nyugtatgat, de nem csinál semmit.

Akár a hormonok miatt, akár nem (szerintem nem a hormonok miatt, ez csak kifogás a férjednek) vagy olyan amipyen, te akkor is így érzel, ami nem jó. Ilyenkor a párodnak segítenie kell megnyugodni. Eltábolítani a stressz okozó tényezőt. Jelen esetben a mamát. Mert ez nem segítség.

Nem vagy bolond. Akkor leszel az, ha ez így marad.

2016. szept. 12. 14:47
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!